Kilenc pont a világ – így lehet összefoglalni a magyar Rali1-es bajnokság szezonzárója előtti helyzetet a bajnoki cím szempontjából. Matematikailag még hárman is lehetnek bajnokok, de a két versenyt is kihagyó Mads Ostberg esélyei valóban csak papíron léteznek, a valóságban ehhez gyakorlatilag az kellene, hogy ő a futam minden részén a leggyorsabb legyen, két fő riválisa pedig lehetőleg ne érjen célba.
Az igazán éles harc alapvetően Hadik András és Csomós Miklós között zajlik majd. Hadik címvédőként vágott neki az idénynek, és az első futamtól kezdve végig az élen állt: megnyerte a Boldogkő Ralit, azóta pedig folyamatos második helyeket hozott és csak egyszer, a Veszprém Rali utolsó szakaszán ingott meg, amikor óriási baleset miatt nullázott. Csomós jóval mélyebbről indult, de a szezon közben felnőtt Hadik mellé és már két futamot is megnyert, a Salgó Ralin éppen riválisát győzte le, míg Veszprémben imponáló fölénnyel bizonyult a legjobbnak. Egyszer ő is hibázott, neki emiatt a Mecsek Rali lett „nullás”, de mindkét pilóta részéről beleférhetett egy-egy ilyen verseny, hiszen a magyar bajnokság szabályai szerint a hét futamból a hat legjobb eredményt értékelik, egyet pedig lehet „mínuszolni”.
A jelenlegi kilencpontos különbség a legutóbbi Vértes Ralin alakult ki közöttük, amelynek fej-fej mellett vághattak neki, de Csomós defektet kapott még az első nap során, onnantól pedig maximum a kármentésben bízhatott – ez megtörtént, vasárnap legyőzte Hadikot, így jött létre ez a jelentős, de nem döntő fölény a miskolci versenyző javára.
Mindkettejükben lehet egyébként hiányérzet az eddigiekkel kapcsolatban. Hadiknak szerencséje volt a Boldogkő Ralin azzal, hogy a futamot magabiztosan vezető Ostberg defektet kapott az utolsó szakaszon, a címvédő így tudott nyerni, ezt viszont „visszakapta” a soron következő Ózd–Eger Ralin, amelyen félig már a kezében volt a győzelem, de az utolsó gyorsaságin a korábbi WRC2-es bajnok Jan Kopecky más gumitaktikával elé került és elhappolta előle a győzelmet. A Salgón Hadik nekiment egy lassítónak, de enélkül is Csomós mögött végzett volna, majd jött a Mecsek, ahol ugyan ő volt a leggyorsabb magyar, de Ostberggel érthető módon nem tudta tartani a lépést. A veszprémi hibája sokba került, majd a Vértesen megint ő volt a legjobb magyar, de ismét Ostberg volt az, aki gyorsabbnak bizonyult nála – összességében tehát egyszer volt szerencséje a dolgok alakulásával, viszont hatból négyszer volt ő a legjobban teljesítő magyar pilóta, mégis pont úgy jött ki a lépés, hogy azokon villogtak a nemzetközi klasszisok is, így sok ponttól esett el.
Csomós egy nagyon lerövidült felkészülés után tudta csak megkezdeni a szezont, a Boldogkő neki is jól jött ki (Ostberg defektje, Turán kizárása, Velenczei utolsó szakaszos hibája után lett második), majd az Ózd–Eger első napján harcban volt az első helyért is, mielőtt az eső keresztülhúzta a számításait – végül vasárnap a technikai hibával küszködő Ostberget megelőzte, így lett harmadik. A Salgón minden várakozást felülmúlva, parádés teljesítménnyel győzött le mindenkit, majd jött a mecseki hiba, aztán a veszprémi dominancia és a Vértes Rali defektje. Nála úgy összegezhetünk, hogy kétszer volt a legjobb magyar versenyző és mindkettőt sikerült győzelemre váltania, mert pont az a két futam alakult neki jól, ahol Ostberg nem indult, és így nem kellett beérnie második helyekkel, mint Hadiknak.
Ami viszont szül némi feszültséget, az a szezon közben átalakított pontozási rendszer és a versenyek teljesen eltérő lebonyolítása. A magyar bajnokságban harminc pontot ér a győzelem, de osztanak napi pontokat is, valamint a power stage-et is külön értékelik, a baj csak az, hogy a napi pontozás szinte minden futamon eltér – nem jár bónusz akkor, ha csak egy napból áll a verseny, illetve kétnapos viadalnál is csak arra jár, amelyik nap eléri az össztáv negyven százalékát (ez az év közben bevezetett új szabály). Probléma, hogy csak a versenykiírás megjelenésekor derül ki, hogy egy futam egy- vagy kétnapos, és hogy milyen távokról beszélünk, vagyis előre senki nem tudja, hogy mi mennyi pontot fog érni – ráadásul idén már kétszer is előfordult, hogy kis túlzással a rajt pillanatában módosítottak az útvonalon, és így a pontozáson is.
Ebből eddig Csomós jött ki rosszul, Veszprémben öt pluszponttól esett el a megnyert, de nem díjazott kőkemény (a táv 37%-a volt…) első napjával, a Salgót végül egynapossá minősítették a kétnapos kiírás helyett, míg a Vértesen szintén órákkal a rajt előtt derült ki, hogy mégis pluszegységeket osztanak a szombatra (ami nem egészen 41% volt…), amelyből ő a defektje miatt kimaradt. Volt tehát olyan verseny, amelynek megnyerésével maximálisan 35, máshol pedig 45 pontot lehetett szerezni, ami egy ilyen kiegyenlített küzdelemben nagyon sokat jelent…
A szezonzáró Rally Hungary az eddigi leghosszabb futam lesz a maga bő 180 kilométerével és két teljes napjával, itt nem lehet kérdés, hogy negyvenöt pont a maximum, ha valaki a versenyt, mindkét napot és a power stage-et is megnyeri – ez azt jelenti, hogy ha Csomós mindent nyer, Hadik pedig mindenhol második, akkor éppen pontegyenlőség alakul ki, és a több győzelem miatt (ilyenkor ez dönt) Csomós a bajnok. A képletet bonyolítja Ostberg, hiszen ugyan a bajnokságban nincs reális esélye az első helyre, de az nem lehet kérdés, hogy világbajnokként ő a verseny fő esélyese, ez pedig Hadik malmára hajtja a vizet. Ha Csomós mindenhol második a norvég mögött, Hadik pedig mindenhol harmadik, akkor három pont előnnyel utóbbi megvédi a címét – Csomós második helyei mellett az ő bajnoki címéhez mindenhol maximum negyedik pozíciók kellenek Hadiktól.
Ezt a versenyt egyébként az eddigi három alkalomból kétszer is Hadik nyerte, Csomós pedig csak tavaly ment rajta R5-ös autóval, akkor sem végig – igaz, itt szinte mindig „káosz” alakul ki, sok a defekt és az időjárás is trükkös lehet. A kérdés már csak az, hogy az utóbbi négy évből harmadszor is Hadik ér-e fel a csúcsra, vagy a berobbanó fiatalt koronázzák a hazai rali új királyává.
Az esélyek Hadik mellett szólnak
Megnéztük, hogy az utóbbi harminc évben milyen állással érkezett meg a mezőny az aktuális szezonzáróra a bajnoki cím szempontjából, és hogy mi lett a végkimenetel. Mindebből azt látjuk, hogy nagyon ritkán volt igazán éles a küzdelem ezeken a futamokon, tavaly pedig Hadik gyakorlatilag pontosan ugyanilyen pozícióból be is húzta az év végi elsőséget. A korábbi eseteknél azt emelhetjük ki, hogy ugyan jó párszor érkezett hátránnyal a későbbi bajnok, de minden ilyen esetben valami korábbi balszerencse okozta azt a hátrányt, és valójában az volt az esélyes a tempót, az erőviszonyokat tekintve, aki fordított és nyert. Idén ilyen pilóta nincs, szinte ugyanarra képesek a felek…
A hazai ralisporttal kapcsolatos összefoglalókért, háttéranyagokért mindenképpen érdemes előfizetni az Autósport és Formula Magazinra, hiszen havonta megjelenő újságunkban mindig igyekszünk bemutatni valamit ebből a világból - ahogy a Rali-világbajnokság hátterét is elemezzük, értékeljük. Az újság előfizethető a Formula.hu weboldalán, digitális formában is előfizethető erre a linkre kattintva, de a laptapir.hu-n keresztül is olvasható, szintén előfizetés után - ahogy természetesen meg is vásárolható az újságárusoknál.
Az AFM októberi tartalmáról itt írtunk bővebben - sok érdekes témával várjuk olvasóinkat!
