Steward
Héjas Szilárd
DIGITÁLIS MAGAZIN Pontállások Versenynaptárak JOHNNYBET
2022. november 26. szombat
Rali

Belháború a Hyundainál: Tanaknál betelt a pohár?

Az elmúlt versenyek eseményei, valamint az érintettek viselkedése alapján úgy tűnik, hogy Ott Tanaknál elszakadt a cérna: felrúgta az eddigi hídfőállásokat és nekiment a csapattársaknak, a csapatfőnöknek, a gyár vezetésének, illetve valamelyest az ellenfeleknek is.

2019-ben a sportág csúcsán, aktuális világbajnokként, Sebastien Ogier egyetlen legyőzőjeként hagyta el a Toyotát és igazolt a Hyundaihoz Ott Tanak, de az észt klasszis számításai finoman szólva sem jöttek be. Saját bevallása szerint 2020-ban még türelmes volt a csapattal, a koronavírus miatt amúgy is csonka szezont teljesíthettek csak, az első futamon Monte-Carlóban rögtön csinált egy totálkárt, az autó pedig egyáltalán nem állt neki kézre – így is nyert egy versenyt, de elfogadta, hogy van még munka, mire újra eljuthat a vb-címig. 2021-ben már kevésbé volt türelmes, az autót itt-ott jobban magára tudta szabni, de az i20 megbízhatatlansága több győzelmet is elvett tőle, nem egyszer esett ki az élről és végül hiába nyerte ő a legtöbb szakaszt az év folyamán, a pontversenyben esélytelenként zárt. Itt már lehetett látni annak jeleit, hogy kezd betelni nála a pohár, az év utolsó futamát hivatalosan családi okokra hivatkozva lemondta és nem is állt rajthoz, miközben tesztelni azért el tudott menni – úgy tűnt, hogy már csak 2022 és az új szabályok érdeklik.

Azonban a Hyundainál olyan későn született meg a döntés arról, hogy a csapat marad a WRC-ben és belevág a hibrid autók fejlesztésébe, hogy addigra már egyértelmű lépéshátrányban voltak, amit tetézett az, hogy Andrea Adamo csapatfőnököt felmentették a munkavégzés alól. Tanak jó viszonyt ápolt Adamóval, az ő hozzáállása, sikerorientáltsága, keménykezűsége, „a cél szentesíti az eszközt” mentalitása imponált a világbajnoknak, aki azt is elárulta, hogy a Hyundaihoz igazolásában is komoly szerepet játszottak az Adamóval folytatott megbeszélések. 

Az idei év elején tehát adott volt egy versenyzésre szinte alkalmatlan, nehezen vezethető, rosszul beállított autó, amelynek alapjai (ez később derült ki) sokkal közelebb állnak csapattársa, Thierry Neuville ízléséhez, mint az övéhez. Az utóbbi két idényben semmilyen probléma nem volt abból, hogy a mezőny legjobb három, rosszabb esetben legjobb négy versenyzője közül kettő is a Hyundainál vezetett, próbálták közösen jó irányba terelni a csapatot és bár az egyéni vb-címek a technikai hibák miatt elmaradtak, de a konstruktőri trónra így is feljuttatták a koreai gyártót. Ezt a helyzetet viszont Tanak szemmel láthatóan nehezen viselte 2022 első felében, amikor a csapat totálisan fejetlenül, vezető nélkül dolgozott, óriási hátrányban voltak az autó terén és bár az egyéni extrák hoztak villanások, de neki személy szerint a tavalyi pechszériája is folytatódott: Monte-Carlóban kiesett, Svédországban dobogós helyről búcsúzott a hibridrendszer fals jelzése miatt, Portugáliában defektet kapott.

tanak2_1



A pilóta mindezt fegyelmezetten vette tudomásul és higgadtan kommunikált, nem látszottak még igazán a töréspontok, a kritikái nagyjából arról szóltak, amiről Neuville-éi is: az autót nehéz vezetni, hátrányban vannak, nem kényelmes, de nagy erőkkel dolgoznak, fejlődnek és bár sok munka vár még rájuk, de nagyon motiváltak és mindent megtesznek a sikerért. Nyárra azonban Tanaknál szép fokozatosan elfogyott a maradék türelem.

Először Szardínián látszott, hogy valami megváltozott, de ott még egyáltalán nem gondolhattunk arra, ami később következett. Tanak korábbi önmagát idéző tempót diktálva, teljesen váratlanul, a semmiből domináns győzelmet aratott az olaszországi versenyen, sorozatban hat gyorsaságit nyert meg és végül egyperces fórral vitte el az első helyet, miközben Neuville saját hibájából kiesett. A varázslat sokáig nem tartott, a Szafari Rali első szakaszán eltört a váltókar a Hyundaiban, majd később kormányszervo-probléma miatt fel is kellett adnia a küzdelmet, így nem tudott lendületet venni – az események pedig ezt követően fordultak igazán rosszra.

Hazai versenyére, az Észt Ralira természetesen nagyon készült, 2020-ban ezt a stílusidegen Hyundaijal is meg tudta nyerni, 2021-ben is az első helyről esett ki defekt miatt, a csapat azonban most elkövetett egy baklövést. Az érdemi csapatfőnök nélkül dolgozó gárda ugyanis nem Észtországban, hanem Finnországban tesztelt a futam előtt, ahol teljesen más a talaj, így a futómű beállítása maximálisan rossznak bizonyult az észt murvára – Tanak bármit csinált, nem tudott mit tenni a két Toyota, Kalle Rovanpera és Elfyn Evans ellen, folyamatos harmadik szakaszidőket produkálva ezen a helyen is ért célba. Az első két nap során még próbálta visszafogni magát, az utolsón viszont kitört belőle a frusztráció: „Rengeteg teljesen alapvető dolog ment félre az autó fejlesztésénél, most kellene ezeket kijavítani. Az autó nagyon messze van a jótól. Tudjuk, hogy mit kell csinálni, csak most már el is kellene kezdeni csinálni” – összegezte röviden a helyzetet a verseny végén.

Majd jött a Finn Rali, ahol felgyűrte az ingujját és 2019-es önmagát idézve egészen fenomenális munkát végzett, újabb teljesen váratlan győzelmet aratott. Tanak az első szakasztól az utolsóig hatalmas kockázatot vállalt, egy szinttel mindenki más felett autózott, több mint két percet adott Neuville-nek és legyőzte a hazai pályán versenyző vb-várományos Rovanperát, valamint a Toyotát – pedig a csapat még sosem kapott ki hazai futamán, mióta 2017-ben visszatért a WRC-be. A szezon talán legnagyobb egyéni teljesítménye után Tanak azt mondta, hogy meg akarta mutatni a csapatnak és főleg a gyártónak, hogy megvan a potenciál ebben a projektben, csak megfelelően kell dolgozni és kijavítani a hibákat, tessék már lépni – utalva ezzel arra is, hogy az egész idényre csak egy megbízott, helyettes csapatfőnököt, Julien Moncet-t kapták, akinek igazán komoly szava a fontos dolgokban nem is lehetett.

tanak3

Gyülekeznek a viharfelhők

Az Ypres Ralin Neuville próbált meg valami hasonlót tenni, mint Finnországban Tanak, de végül ez a futam hozta el az igazi töréspontot. A két pilóta az első két helyen harcolt egymással néhány másodpercnyi különbséggel, amikor Tanaknál meghibásodott a hátsó differenciálmű, amellyel időt veszített. Neuville viszont úgy reagált erre a hírre, hogy „persze, ha neki technikai gondja van, akkor nekem meg csak három hengerem megy” – utalva arra, hogy szerinte Tanak problémája nem lehet túl komoly és az észt csak túldramatizálja a helyzetet. A verseny későbbi szakaszában viszont Neuville egy kapitális hibát elkövetve árokba rakta az i20-at, amire Tanak reagált azzal, hogy „ahogy korábban azt mondta, hogy talán nincs is problémám… sajnálatos ez az egész, mert nem egymással kellene csatáznunk, nem tudom, hogy mégis mit gondolt.” Itt már világossá vált, hogy megromlott köztük a viszony és bár Neuville, valamint Moncet is próbálta elvenni a dolog élét azzal, hogy közben a két fél már meg is beszélte a kis félreértést, de Tanak minden ezt firtató kérdésre azt válaszolta, hogy „nem érdekel, hogy mit gondolt Thierry” – teljesen egyértelmű, hogy benne ott maradt a tüske.

A verseny után beleállt Moncet-be is, azt mondta, hogy ő egy nagyon jó szakember, jó motorokat csinál, de nem csapatfőnöknek való, ő nem az az ember, akinek irányítani kellene a Hyundait – amire Moncet annyit válaszolt, hogy az ilyen kommenteket házon belül kellene megbeszélni, nem pedig kifelé kommunikálni. Tanak viszont tovább ütött: „Nem vagyok elégedett a fejlődéssel a két győzelmem ellenére, mert sokkal többet is tehettünk volna. Ezekkel a Hyundai számára próbáltam bizonyítani, hogy megvan a potenciál és nagy dolgokat érhetünk el, ha most már a megfelelő dolgokat tesszük. Nehéz helyzetben vagyunk és egyértelmű, hogy sok minden történik a csapaton belül” – mondta az Ypres és az Akropolisz Rali között.

A feszültség pedig Görögországban tovább nőtt. A helyzet nagyon hasonló volt: Tanak a rosszabb rajtpozíciója miatt nehezebb helyzetben volt Neuville-hez képest, ráadásul több szakaszon keresztül nem működött a hibridrendszere, de szombat délelőtt hirtelen 1-2-ben találták magukat úgy, hogy a belga 18 másodperccel vezetett. A nap folyamán Tanaknál ismét meghibásodott a hátsó diffi, emiatt elvesztette az esélyét a győzelemre, viszont közben leszakította magáról az üldözőit, Rovanpera pedig hibázott – ez azt jelentette, hogy ha Neuville átadja Tanaknak a győzelmet, azzal értékes pluszpontokat kap és életben maradhatnak a vb-esélyei. Neuville azonban rendkívül hamar kimondta, hogy nem, nem fogja átadni az első helyet csapattársának, Tanak pedig megint ütött. 

„Tegnap Dani sem adta át a rajtpozícióját, hogy segítsen, nem várom, hogy Thierry átadja a győzelmet” – utalt arra, hogy csapattársa, Dani Sordo miatt került rosszabb rajtpozícióba (Sordónak egy percet kellett volna késni valahonnan, hogy tíz másodperc büntetést kapjon és a sorrendben Tanak mögé kerüljön) szombatra, ami szintén Neuville malmára hajtotta a vizet, de a vb-harc szempontjából igazából Tanakot és így összességében a Hyundait sújtotta. Sordo azzal védekezett, hogy túl későn kapott üzenetet ezzel kapcsolatban és a szakasz rajtja előtt már nem látta a telefonját, de ezt az érvelését éppen ő maga tette kicsit zárójelbe, amikor kijelentette, hogy szerinte Tanak elég gyors amúgy is…

neuville

Sordo, Neuville és Tanak: vége a barátságnak?

Vasárnap végül 1-2-3-ba került a három Hyundai, az erős vezető nélküli csapat egyáltalán nem hozott döntést a taktikát illetően, így Tanak nyomta és mivel Neuville számított erre, így ő is – aztán az utolsó előtti szakaszt megelőzően jött az üzenet a két klasszis telefonjára, hogy eddig és ne tovább, most már hozzák be az autókat a célba. Azt azért tegyük hozzá, hogy ennek ellenére 15 másodpercet adtak a szakaszon harmadik időt futó Craig Breennek, szóval nem volt annyira egyértelmű a helyzet, mindenesetre Tanak most sem fogta vissza magát: „Pár perccel a szakasz előtt kaptunk üzenetet és bizony képesek voltunk megnézni azt a telefonunkon, pedig hasonló volt a helyzet, amikor egyesek azt mondták pénteken, hogy nem voltak képesek ugyanerre” – szállt bele Sordóba is. Itt említsük meg, hogy a WRC berkein belül ember nincs, aki ne kedvelné Sordót, a spanyolt emberileg mindenki dicséri, mindenkivel jóban van, egészen eddig Tanakkal is ez volt a helyzet…

De 2019 világbajnoka még mindig nem hagyta ennyiben, a power stage előtti szervizben folytatta: „Nem Julien Moncet szólt, hanem maga az elnök üzenete volt az, hogy ne nyomjam. Tisztelnem kell a döntést. A mi szempontunkból azért még jó lett volna további nyomást helyezni Kalléra, mert a szezonnak még nincs vége, de ez a döntés született, ez van.” Majd amikor külön rákérdeztek arra, hogy fordított esetben (ha ő vezet a vb-címre még esélyes Neuville előtt) szerinte mi lett volna a helyzet, nem kertelt: „Valószínűleg születtek volna döntések, de ez van.”

A helyzet érdekessége persze az, hogy a Hyundai számára teljesen mindegy lett volna, hogy milyen sorrendben hozzák be az autókat az első két (három) helyre, a csapat ugyanannyi pontot kap, Tanak egyéni vb-esélyeinek viszont segítettek volna azzal, ha meghozzák a nehéz döntést – ehelyett másikat hoztak és úgy döntöttek, hogy a versenyt idén még nem nyerő Neuville-t részesítik előnyben. „Hogy ez volt-e a jó döntés? Attól függ, hogy mi a cél. Ha a bajnoki cím, akkor rossz döntés volt. Ha a jó PR a cél, akkor jó volt” – nyilatkozta a célban Tanak.

Mindebből elég világosan látszik, hogy az észt pilóta szerint ez a csapat nem a mindenáron való győzni akarást képviseli jelenleg és inkább azt helyezte előtérbe, hogy Neuville elégedett legyen, bevállalva azt is, hogy ő (Tanak) finoman szólva nem lesz az. Nyilvánvaló, hogy a belga pilóta a csapat ékköve már 2014, vagyis a WRC-be való beszállás óta, azóta minden autót az ő igényei szerint terveztek és építettek, sokak szerint minden döntésről kikérik a véleményét és erős szava van bármiben – ezek alapján persze nem meglepő, hogy nem akarták tőle elvenni az idei első (egyetlen?) győzelmét azért, hogy Tanak ne 53, hanem csak 46 pontos hátrányban legyen Rovanperához képest. Ugyanakkor az is tény, hogy Adamo irányításával ilyen biztosan nem történt volna – a rossz nyelvek szerint az olasz eltávolításában is volt szerepe Neuville-nek.

Tanak saját bevallása szerint csak Koreának szeretne üzenni, közben viszont Neuville-be, Sordóba és Moncet-ba is kőkeményen beleállt, folyamatosan a sajtóban lebegteti, hogy milyen rossz döntések születnek, amelyek őt és a csapat sikerességét is hátráltatják. Innentől két lehetőség körvonalazódik előtte: a cég felső vezetését meggyőzi a teljesítménye és a viselkedése, hogy rá kell hallgatni, az ő iránymutatása alapján kell dolgozni, ő a siker záloga akkor, ha őt helyezik előtérbe és átveszi a vezérszerepet a csapatnál, illetve a másik, hogy 2023-ban már nem a Hyundai versenyzője lesz.

ford

Az M-Sport jelentheti a kiutat?

A Toyotánál aligha lesz neki ismét hely, ráadásul Rovanpera és Evans mellett biztosan nem lenne más a szerepe, mint most a Hyundainál, így jelenleg csak az M-Sport jelenthet neki alternatívát. Az teljesen biztos, hogy Malcolm Wilsonnál ő lenne a szent tehén, aki bármit megmondhat, Richard Millenerék aligha vonakodnának olyan döntést hozni, amivel Tanakot kedvezőbb helyzetbe hozzák, így biztos, hogy ez lenne az a csapat, amit fel tudnak építeni az exvilágbajnok köré. A problémát az anyagiak jelentik: az M-Sport szinte belerokkant és kis híján csődbe ment abban a két évben, amikor Sebastien Ogier-vel hajszolták a vb-címeket, a francia nem engedett a fejlesztésekből és a tesztekből, ez viszont olyan összegeket emésztett fel, amelyek nem álltak a csapat rendelkezésére. Teljesen biztos, hogy Tanak csak akkor tér vissza a fordos alakulathoz, ha a lehető legmagasabb szintű garanciákat kapja meg arra vonatkozóan, hogy minden adott lesz a sikerhez: a megfelelő közeg mellett folyamatosak lesznek a fejlesztések és a tesztek. Az M-Sportnál idén gyakorlatilag az év eleji autó maradt, ami bizonyos pályákon még mindig győzelemre alkalmas (a Montén kettős dobogót hoztak, Szardínián Craig Breen második lett vele, Sebastien Loeb pedig eddig minden futamán nyert szakaszt és állt az élen), másokon viszont nem: a motorerőt igénylő helyszíneken Breent hajszolták túlvállalásba, amelynek komoly balesetek sora lett az eredménye. A motorfejlesztésről hivatalosan is kimondták, hogy idén már nem hozzák, majd csak jövőre, de ez tarthatatlan állapot akkor, ha valaki eredményeket vár – az pedig főleg, hogy például Breen harminc kilométert tesztelhetett az Ypres Rali előtt, majd elvárták tőle a győzelmet vagy a dobogót. Tanakkal ezt nem lehet megcsinálni – csak akkor érdemes őt leigazolni és megfizetni, ha arra is megvan a keret és a hajlandóság, hogy utána vb-szintű munkát végezzenek, mert ez jelenleg maximum szavak szintjén történik csak.

Millener elmondta, hogy azért nem igazolták még le Andreas Mikkelsent, mert csak akkor érdemes fizetni egy pilótának, ha vele van esély a győzelemre, egyébként jók azok, akik inkább fizetnek az ülésért – ennek eredményét jól látjuk. Tanakkal viszont kérdés nélkül lenne esély a győzelemre.

A kérdés már csak az, hogy Wilson meg tudja-e adni az észtnek ezeket a garanciákat, mert ha nem, míg a Hyundai vezetősége viszont megteszi azokat a lépéseket, amelyeket a pilóta kér, akkor még elképzelhető a visszatáncolás – bár a békés, nyugodt légkör már aligha…

 

Ha ismerőseid figyelmébe ajánlanád a cikket, megteheted az alábbi gombokkal: