Steward
Admin
DIGITÁLIS MAGAZIN Pontállások Versenynaptárak JOHNNYBET
2022. augusztus 20. szombat
Rali

Búcsúzik a legendától az M-Sport

Tizennyolc teljes esztendőnyi hűséges szolgálat után szögre akasztja rádióját John Millington, és érzékeny búcsút vesz az M-Sporttól, valamint a rali világbajnokságtól. „Milly”, ahogyan a szervizparkban ismerik, 317 rali világbajnoki futamon vett részt, ezek közül 266-on jelenlegi munkaadója színeiben. Az M-Sport boldog és nyugalmas nyugdíjas éveket kíván neki.

Millington navigátorként és szerelőként kezdte pályafutását a rali világbajnokságon, első eseménye az 1982-es Akropolisz Rally volt, melyen Jeff Fieldingnek olvasta az itinert. 1986-ban ízlelte meg a koordinátori munkát a félgyári RED csapatnál, innen pedig nem is nézett vissza már, nem sokkal később Boreham-be került a Ford gyári alakulatához ugyanilyen szerepkörben.

Amikor az M-Sport megkötötte az 1996-os év végén a Forddal a szerződést, Milly nélkülözhetetlen volt, Malcolm Wilson pedig rögtön leszerződtette a csapathoz. Azóta az M-Sport logisztikai vezetőjeként egyetlen versenyt sem hagyott ki, a 18 év során teljesített 266 viadal előtt sisakot kell emelni.

millington_wilson



- Melyik volt az első rali világbajnoki versenyed?

- Az első verseny, melyen valójában részt vettem navigátorként, az 1982-es Akropolisz Rally volt. Jeff Fieldingnek navigáltam egy MK II-es Escortban. A második nap felénél álltunk ki a törött első felfüggesztés miatt. A kísérő autó Roger Clark és Frank Rowlands volt, akik egy új első rugóstaggal jöttek. Frank beszerelte a rugóstagot, míg Roger megmutatta nekem, hogyan kell kinyitni a sörösüveget az MK II-es Escort ajtajának zárjával. Kinyitottuk a söröket, míg Frank beszerelte a rugóstagot.

- Mióta vagy az M-Sportnál?

- Akkortól vagyok az M-Sporttal, amikor megkötötték a fordos szerződést az 1996-os év végén, de dolgoztam már Malcolmmal, amikor a Michelin Pilot Escortot futtatta a brit ralibajnokságban.

- Hogyan találkoztál először Malcolmmal?

- Akkor találkoztam Malcolmmal, amikor mindketten országúti ralikon versenyeztünk. Cumbriába jöttem, hogy részt vegyek Ron Beecrofttal egy versenyen, ami gyakorlás volt egy másik eseményre, melyet az év későbbi részében teljesítettünk. 3-as vagy 4-es autóként rajtoltunk, Malcolm pedig egy megfáradt kinézetű MK 1-es Escorttal érkezett – éppen akkor nyert meg egy durva felületű helyi ralit. Ez volt az, amikor először láttam őt.

Tudtam, ki ő, mivel akkoriban címlapon volt – az új feltörekvő brit ralitehetség. A verseny második vagy harmadik szekciójában állt ki, és amikor odaértünk a következő időellenőrzőhöz, nem írták alá a menetlevelünket, mert Malcolmra vártak. Ez mutatja, mennyire is erős volt a helyi támogatása – időt vesztettünk, mivel rá vártak!

- Hogyan csatlakoztál az M-Sporthoz?

- A Fordnál dolgoztam Boreham-ben. Rögtön, ahogyan megtudtam, hogy felbontották a szerződést, felhívtam Malcolmot, és egy beszélgetési lehetőséget kértem tőle. Mindmáig ez az egyetlen nap az esküvőmön kívül, hogy öltönyt viseltem!

- Hagytál-e ki rali világbajnoki futamot az M-Sportnál?

- Egyetlen rali világbajnoki futamot sem hagytam ki. A Brit Rally-t követően ez 266 versenyt fog jelenteni.

- Mi volt pályafutásod csúcspontja?

- Kétségtelen, hogy a gyártói bajnokság megnyerése 2006-ban – fordos emberként keresztül-kasul mindenen valami nagyon különleges volt ez. Az egyetlen hátránya az volt, hogy Új-Zélandon voltunk, így nem tudott velünk ünnepelni a teljes csapat.

- Mi volt a legizgalmasabb hely, ahová a rali világbajnokság keretében ellátogattál?

- A legérdekesebb hely Kína és Japán kell, hogy legyen. Két látogatásom volt Kínában, és eléggé más volt, teljesen meg kellett változtatnod a gondolkodásodat és azt, ahogyan dolgoztál. Japán sosem mulasztott el meglepni engem. Műszakilag eléggé előrehaladott volt a kultúra valós kontrasztjával. A mai napig sem tapasztaltam semmi ilyet.

- Mi volt a legrosszabb hely, ahol voltál?

- Sehol sem volt különösen rossz, Indonézia és Nairobi bizonyos részei azonban egy kicsit ijesztőek tudtak lenni. Abban az időben úgy érezted magad, mintha éppen egy konfliktus szélén lennél. Egy kicsit kényelmetlenül érezted magad mindig, nem érezted magad biztonságban, még ha egy csoportban is voltál. Egy igazán vicces koncepció volt ez, mivel a lányok teljesen biztonságban érezték magukat, a fiúk azonban sosem.

- Mi fog a legjobban hiányozni?

- Az emberek – a versenyek jönnek és mennek, de az emberek azok, akik maradandó benyomást tesznek. Azt mondják, hogy az autósportban nincs barátság, én azonban ellenkeznék ezzel, mivel úgy érzem, sok barátra tettem szert, akikkel remélem, hogy kapcsolatban is maradok.

- Valami, ami nem fog hiányozni?

- Vannak bizonyos aspektusok, amiket nem akarok különösképpen megismételni, és a lista élén van a buszos hazautazás Törökországból, amit szorosan követ a RORO hajó jordániai késése! Mint amekkora kaland is volt, ez része annak a munkának, ami nem fog hiányozni nekem.

- Ki a legjobb pilóta, akivel együtt dolgoztál?

- Azok, akikre a legjobban emlékszel, karakterek – akik őrült dolgokat csinálnak –, és ha ilyen módon nézed, Henning Solbergnek kell ennek lenni. Elég szerencsés vagyok, hogy sok lenyűgöző pilótával dolgozhattam az évek során, és senki sem lógott ki igazából, de Carlos Sainz mindig is különösképpen lenyűgözött. Az ő professzionizmusa megelőzte a korát. Manapság minden pilóta professzionális sportoló, évekkel ezelőtt azonban nem lehetett ezt látni – Carlos-t kivéve.

- Ki a legjobb navigátor, akivel együtt dolgoztál?

- A navigátorok közel állnak a szívemhez, és az, akire mindig is emlékezni fogok, Tiziano Siviero. Briliáns volt. Az információk és a részletek, amiket visszakaptál tőle, fantasztikusak voltak, és olyan munkamorálja volt, mint senki másnak. Elég nyugodt ember volt, de nem láttad ezt az oldalát, amíg nem kezdtél el dolgozni vele. Őszintén szólva nagyon kevés navigátor volt, akivel nem jöttem ki jól. Kivételesen jók mindannyian abban, amit csinálnak – sokkal jobbak, mint én valaha is voltam!

- Mi következik?

- Az életem hátralévő része. A két mostohalányom elvisz májusban Las Vegas-ba, és van néhány hosszútávú gyaloglás is, amit szeretnék teljesíteni –a Coast2Coast az Egyesült Királyságban és egy inkább szép gyaloglás Olaszország északibb részén, amit Wilson asszony említett nekem. Ezen kívül semmit sem terveztem még. Minden, amit az elmúlt húsz évben tettem, meg volt tervezve, úgyhogy itt az ideje számomra, hogy semmit se tervezzek. Amikor hazatérek a Brit Rally-ról, meg fogom kérdezni a feleségemet, Pauline-t, hogy ő mit tervezett.

Ha ismerőseid figyelmébe ajánlanád a cikket, megteheted az alábbi gombokkal: