DIGITÁLIS MAGAZIN Pontállások Versenynaptárak
2024. május 4. szombat
Off-road

Gerencsér Dávid a Super1600-ban folytatja

Több testvérpárt is ismerünk a hazai ralikrosszból, de fiú-lány párost csak egyet. Gerencsér Kincső és Dávid 2012-ben együtt kezdtek a Junior Kupában, ahol azonos pontszámmal zárták a bajnokságot, majd egy év Magyar Kupa után idén már külön kategóriában indultak.

A 18 éves Dávid ugyanis feljebb lépett a SuperNationalbe, ahol Majerszky Gábor korábban már a Super1600-at is megjárt Suzuki Swiftjével indult harcba a többnyire nagyobb teljesítményű technikák ellen. Mindeközben egy évvel fiatalabb húga, Kincső maradt a Magyar Kupában, ő ott gyűjtötte tovább a versenykilométereket és tapasztalatokat.

Dáviddal vasárnap a Kakucs Ring Kupa első fordulóján találkoztunk, és beszélgettünk el hosszabban az elmúlt szezon alakulásáról, valamint jövő évi terveiről.

 



- Idén új kategóriában indultál, új autóval. Hogyan értékeled az évet?

- Jó volt, én nagyon élveztem. A SuperNational egy nagyon vegyes kategória, ami változatossá teszi a versenyeket. A rajtoknál a hátsókerekes autók szinte mindig elmennek előre, aztán viszont a kanyarokban nehezebben fordulnak, de mivel keresztbecsúsznak, így egy csomó területet lefednek, és nagyon nehéz melléjük bebújni. Úgy gondolom, hogy többek között emiatt is nagyon jó tanulóév volt az idei, illetve arra is jó volt, hogy az ember hozzászokjon ahhoz, hogy vannak olyan autók a mezőnyben, amikkel a hatalmas technikai különbség folytán az adott helyzetben lehetetlen felvenni a versenyt. Viszont pont azért, mert ennyire vegyes a kategória, úgy gondolom, hogy mindenki megtalálta az év folyamán a maga párját, akivel jó csatákat tudott vívni. Nekem ez Csirmaz Brúnó volt, aki mögött az év végén második helyen végeztem az 1600 köbcentiméter alatti géposztályban, de nagyon örültem, hogy legalább néha sikerült őt megkergetnem kicsit jobban a versenyeken.

 

- Melyik versenyek sikerültek a legjobban?

- A pünkösdi máriapócsi futamon nyerni tudtam a géposztályomban, az nagyon jó érzés volt. Fuglauban is legjobb magyarként zártam a versenyt, miután Brúnót korai rajt miatt kizárták a döntőben, és akkor még egy pillanatra felcsillant előttem a remény, hogy ha minden tökéletesen alakul a hátralevő futamokon, akkor még meglehet a géposztály bajnoki címe. Az utolsó három fordulóban azonban már nem bírtam Brúnóval, de így is elégedetten tekintek vissza az évre, ami számomra elsősorban a tanulásról szólt.

 

- Mik a terveid a jövő évre? Maradsz a SuperNationalben, netán kategóriát váltasz?

- Váltok. Feljebb lépek a Super1600-ba. A SuperNationalben töltött egy év nagyon jó és hasznos volt a tapasztalatszerzés szempontjából, de azt azért be kell látnunk, hogy ebben a kategóriában az 1,6-os autóknak van a legkevesebb keresnivalójuk az eredményesség szempontjából. Elsősorban ezért váltok, szeretnék több azonos hengerűrtartalmú autó ellen versenyezni. De természetesen nem számítok arra, hogy rögtön az első évemben meg fogom váltani a világot, hiszen tisztában vagyok vele, hogy a Super1600 magyar mezőnye talán soha nem volt még olyan erős, mint most. Luigi azzal a versenytechnikával, amije most van, szinte elérhetetlennek tűnik, de biztos vagyok benne, hogy Bánkuti Gabiék, Marton Gergőék és Kovács Marcellék is fejleszteni fognak a télen, mert mindenki nagyon motivált, hogy visszavágjon. Úgy hallottam, hogy jövőre már Szíjj Zsolt is teljes szezont szeretne futni, ott lesz Szecsődi Norbi is, Ujházi Ádám az Opellel, és aminek nagyon örülök, hogy Ujházi Tamás is feljön Super1600-ba, ő édesapja Toyotájával fog indulni a versenyeken. Vele szeretnék jókat csatázni 2015-ben, és persze minél többet tanulni, megpróbálva üldözni a gyorsabbakat. Remélem, húzni fognak magukkal előrefelé.

 

Ez a közös kép két éve készült a díjkiosztón a testvérpárról

 

- A testvéred, Kincső is versenyez. Van köztetek valamilyen féle rivalizálás?

- Nincs, de azért is megyünk külön kategóriában, hogy biztosan ne is legyen, mert az a junioros évünkben elég volt! (Nevet.) Nem is nagyon szoktunk egyébként a versenyzésről beszélgetni egymással. Neki is megvan a saját stílusa, amiben versenyez, és nekem is, így legfeljebb az ideális ívek megválasztásában tudunk segíteni egymásnak.

 

- Idén Máriapócson volt egy elég nagy bukása. Nem félted őt? Elvégre mégiscsak a húgod. 

- De, természetesen féltjük őt nagyon mindannyian, de tudjuk, hogy a ralikrossz egy biztonságos sport. A máriapócsi bukása tényleg elég nagyra sikeredett. Már előre fogtam a fejem, mert pont ott álltam a rajtelőkészítőben, és amikor láttam, hogy kint próbál elfordulni a poros részen, már tudtam, hogy baj lesz. De szerencsére ezt az esést is karcolások nélkül megúszta, csak az autója látta kárát. Neki amúgy is elég balszerencsés éve volt, az autókat is váltogatta, de jövőre – ugyanígy a Magyar Kupában indulva – szeretne javítani és tovább gyűjteni a tapasztalatokat. 

Ha ismerőseid figyelmébe ajánlanád a cikket, megteheted az alábbi gombokkal: