A költségplafon kérdése merült fel pénteken Sepangban az F1-es csapatfőnökök hivatalos FIA-sajtótájékoztatóján, amelyre ezúttal Flavio Briatore, James Vowles és Fred Vasseur volt hivatalos.
A kérdés arra irányult, hogy a top négy csapat messze leszakította magáról a többieket az új szabályrendszer elején, pedig sokan remélték, hogy majd ez lesz az az év, amikor egy kisebb csapat is beletalálhat a szabályokba – hozzátéve, hogy vajon könnyíti vagy nehezíti az erősorrend felborítását a költségplafon.
Vowles hosszasan beszélt erről: szerinte a költségsapka igazából csak bebetonozta azt, hogy a top négy csapat maradjon a top négy, mert ő például a Williamsnél kénytelen eszközökre, infrastruktúrára költeni, de így azt a pénzt nem költheti el az autóra – vagyis rövid távon nem szerepel jól. Ha viszont az autóra költi, akkor nem épül a csapat, nem épül a gyár, és hosszabb távon kerülnek behozhatatlan hátrányba.
Briatore ezt nem részletezte, de úgy véli, hogy valamin változtatni kellene.
„Úgy gondolom, hogy a költségplafon ötlete nagyon jó, de a költségplafonnal járó adminisztrációs teher hatalmas. Egy ponton már nem tudom, hogy van-e értelme egy költségplafonnak, bármi is legyen az összeg” – fogalmazott Briatore.
„Mások azt szeretnék, ha a versenyzők is beletartoznának. Jelenleg, bármi is legyen az összeg – mondjuk a nagy csapatoknak 300 millió, 400 millió, a kis csapatoknak pedig 250, 300 –, mindent bele kell foglalni a költségplafonba. Így nem lesz többé az a helyzet, hogy ’ez belül van, ez kívül, ez belül, ez kívül’. Valamikor el kell döntenünk, mit kezdjünk a költségkerettel. Számomra a legjobb megoldás az, ha mindent beleszámítunk a költségkeretbe, függetlenül attól, hogy mekkora az összeg.”
Itt reagált a mellette ülő Vowles, a Williams csapatfőnöke is:
„Jó észrevétel. Ez mindenképpen egy lehetséges irány. A másik dolog, amit elfelejtettem megemlíteni, és ami ehhez kapcsolódik: a költségplafon bevezetése előtt a Williams gyakorlatilag egyáltalán nem költött pénzt. Tehát én – nagyjából – megháromszoroztam a kiadásokat. Nem ismerem Flavio számadatait, de nagyjából tudom, hogy nála is hasonló a helyzet. A Force Indiának egyáltalán nem volt pénze. Az Aston Martin pedig minden egyes pennyt beleölt a csapatba. Tehát más a helyzet, de még mindig rosszabb. Szerintem olyan megoldásra van szükségünk, amit mindenki megérthet ebben a teremben: vagy a bajnoki pontokhoz kötött megoldás, mert az adja meg a mértékét, vagy a bajnoki helyezéshez kötött, és egy egyszerű mechanizmus, ami lehetővé teszi számunkra, hogy idővel – nem jövőre – együtt összezsugorodjunk” – mondta, de itt közbeszólt Fred Vasseur:
„Ez van a szélcsatornával.” Majd amikor Vowles egyetértett, és hozzáfűzte, hogy szerinte ennél több kell, Vasseur is megfogalmazta a maga állítását:
„Azt kell szem előtt tartanunk, hogy a költségplafon bevezetése előtt – 2018-ban, 2017-ben, 2016-ban – az üzletág általános helyzete bizonyosan sokkal rosszabb volt, de emellett öt vagy hat csapat is csődbe ment, vagy a csőd szélén állt. És nem csupán arról van szó, hogy az üzletág jól megy, hanem arról is, hogy azt az üzenetet közvetítjük, miszerint mindenki versenyezhet – legyen az helyes vagy helytelen, de ez az üzenet. Ez pedig új befektetőket és új motorgyártókat is vonz az iparágba” – mutatott rá a helyzetre a francia.
