A Formula-1 versenyzőinek fizikailag, erőnlét és állóképesség terén is topformában kell lenniük – egy határon teljesített gyorskör vagy egy másfél órás nagydíj hatalmas terhelés az emberi test számára, amihez a legedzettebb fizikum szükséges.
Pályafüggő, mennyire terheli meg a versenyzőket egy-egy nagydíj. Antti Vierula, aki Valtteri Bottas trénere, de a 2010-es évek elején Lewis Hamiltonnal is dolgozott, sorolta fel, mely pályák veszik leginkább igénybe az F1-eseket fizikailag:
„Véleményem szerint a legnehezebb pályák azok, ahol gyors kanyarok vannak. Sokat kell fékezni, ezek veszik ki a legtöbbet a versenyzőből. Suzuka a legdurvább a nyak számára, a gyors kanyarok nagyon megdolgoztatják a versenyzőket. De a Hungaroring fizikailag szintén kimerítő, nincs sok egyenes, mindig kanyarodni kell valamerre” – idézi a Crash.net Vierulát, aki a Magyar Nagydíj helyszínét is a nehéz pályák közé sorolja.
„Monaco és Szingapúr is kemény, sok a kanyar, nincs igazán egyenes, ahol fújni lehetne. Magas fokú összpontosítást igényel végig” – magyarázta, hogy miért nem feltétlenül a leggyorsabb pályák izzasztják le leginkább a versenyzőket.
„Mexikóban megérezzük a magasságot az első napokban. Kicsit elfogy a levegő, a szívverés pedig szaporább lehet a szokásosnál. Egyesek még fejfájást vagy szédülést is érezhetnek, mivel 2240 méter magasan van. Kevesebb oxigén jut a szervezetbe.”
„A legnehezebb pálya azonban, amire fel kellett készítenem egy versenyzőt, Katar, de nem a vonalvezetés, hanem a körülmények miatt. A hőség és a páratartalom is magas, a futam végén pedig a szél gyengülésével fokozódott a pára szintje. A levegő nem áramlik a pilótafülkébe, hiszen van neki fontosabb helye, bent 55 fokra felmehet a hőmérséklet, aki pedig közel kerül máshoz, forró levegőt kap az arcába. Szörnyű körülmények” – tette hozzá a felsoroláshoz Katart.
Így készülnek a versenyzők egy forró futamra
A 2023-as Katari Nagydíj kapcsán sok szó esett arról, mennyire bírják a versenyzők fizikailag a Vierula által szemléletesen leírt hőséget. Akárcsak az átlagembereknél, egyénileg változó, ki bírja jobban, ki kevésbé a forróságot, mutatott rá a finn szakember. A felkészülés titka a folyadékutánpótlás megtervezése.
„Egyesek jobban tolerálják a meleget, mint mások. Lehet a nap legforróbb szakaszában edzeni, vagy be lehet öltözni, hogy utánozzuk a hőséget, de a kulcs a hidratálás. A verseny felvezetésére ki kell dolgozni egy hidratációs tervet. Próbálunk nem vinni túl sok folyadékot az autóban, mert az a tömeget növeli. A versenyzők magukkal viszik a megengedett maximumot, és készenlétben tartunk elektrolitos italt, ami a futam közben és után áll rendelkezésre” – vázolta fel a tréner.
