Bár tavalyi visszatérése a Formula-1-be nem a sikerektől volt hangos, súlyos ralibalesete előtt a közvetlen élmezőnybe tartozott Robert Kubica, amit jól bizonyít, hogy számos dobogós helyezés mellett szerzett egy-egy győzelmet és rajtelsőséget is, sőt 2008-ban sokáig a világbajnoki címért is harcban volt. A lengyel ugyanakkor úgy érzi, fiatalkorában gokartban még ennél is versenyképesebb volt: 1998-ban, mindössze 13 évesen már az olasz bajnokságban szerepelt, ráadásul nem is eredménytelenül. Gokartos emlékeit a Pirelli F1-es programjának vezetőjével, Mario Isolával – ő volt egyébként legutóbbi podcastunk sztárvendége – készült Instagram-interjúban elevenítette fel:
„Az oka annak, hogy Olaszországba mentünk, hogy az összes nagy versenyt ott rendezték, ahogy így van ez most is, és ott vannak a legjelentősebb karosszéria- és motorgyártók is. Olaszország a gokartos világ egyfajta központja. Akkoriban az volt Európa, sőt a világ legerősebb bajnoksága. Lengyelországban az F1-et nem is adta a tv, a rali sokkal népszerűbb volt, és előttem alig néhány versenyző próbálta ki magát gokarban a nemzetközi porondon. Emlékszem az első Lengyelországon kívüli versenyemre, egy furgonnal érkeztünk meg oda egyetlen szerelővel. Az első edzésen láttam a jól mutató, nagy nevű versenyzőket a menő gokartjaikban és sisakjaikban. Nekem sima fehér sisakom és ruhám volt, és a gokartomon sem volt semmilyen matrica.”
Kubica ráadásul sokáig nem is tudta, mennyire jó, mert az apja mindig visszafogta az elvárásait: „Apám azt mondta, kövessem az egyik cseh versenyzőt, Erik Janist, aki nagyon jó volt. Ezért mögötte mentem ki, de három-öt kör után elkezdtem gyorsabb lenni nála! Amikor ezt elmondtam apámnak, ő azt felelte, hogy a másik srác nem is nyomta. Aztán viszont pole-pozíciót szereztem! Sokáig nem is tudtam, mennyire vagyok jó valójában, mert apám mindig a földön tartott. Ekkor észleltem, hogy talán jobb vagyok, mint amilyennek mondanak. Másodikként végeztem a futamon, ami kissé sokkolt. Aztán én lettem az első, aki Olaszországon kívülről nyerte meg a bajnokságot, ráadásul zsinórban kétszer is megcsináltam ezt 1998-ban és 1999-ben. Emlékszem, milyen hihetetlen napok voltak ezek, nagyon élveztem őket. Csak vezettem, jól éreztem magam, élveztem a szenvedélyemet, nem is gondoltam a Formula-1-re.”
Az F1-es pilóta odáig ment, hogy érzése szerint a gokartban volt karrierje során a legversenyképesebb: „Úgy tűnik számomra, egyetlen kategóriában sem voltam olyan jó versenyző, mint anno a gokartban” – vélekedett Kubica, aki azt azért elismerte, hogy csapatai rendre dicsérték amiatt, hogy jó visszajelzéseket adott, aminek régebben a kevesebb műszer révén nagyobb is volt a jelentősége. „Nagyon gyorsan tanultam, köszönhetően apámnak. Volt néhány kemény lecke, de rájöttem, hogy sokkal többet nyertem, mint kellett volna, csak azért, mert trükkösebb voltam. Olykor tempóból nem tudtam volna nyerni, de néha olyan versenyeken is győztem, amelyen lehetetlen volt nyernem.”
