A pályán különböző vonalvezetéseket lehetett kialakítani és a célegyenesben drag versenyeket is rendeztek. Először a helyszínt sportautók vették birtokba, az LA Times Grand Prix CanAm versenyét rendezték itt, valamint együléses szériák is ellátogattak ide. Az első komolyabb esemény az 1960-as Egyesült Ãllamok Nagydíja volt. A futamot két és fél hónappal azt követően rendezték, hogy a világbajnokság eldőlt, így a Ferrari nem küldött autót a versenyre, de a feltörekvő sztár, Phil Hill, aki az amerikai futam előtti fordulót - az Olasz Nagydíjat - megnyerte, helyet talált magának a British Racing Partnership Cooper csapatnál. A futamot Stirling Moss nyerte a Lotus 18-ban.
A Formula-1 többet nem tért vissza a helyszínre, de a Nascar sikeressé vált itt, a helyi kedvenc, Dan Gurney sorozatban négy Motor Trend 500 versenyt nyert meg a pályán. Gurney sikeres volt akkor is, amikor az Indycar látogatott ide 1967-ben és megnyerte az első két versenyt. A pálya nagyon huplis volt, az 1970-es években főleg sportautó versenyekre használták és ezen a helyen veszítette életét Rolf Stommelen. A pálya 1964-ben a Nascar pilóta, Joe Weatherly életét is követelte.
Amikor a CART-ot megalapították, akkor a szériáknak pályákra volt szüksége, ahol versenyezhet, a mezőny Riverside-ba 1981-1983 között látogatott el. A három versenyből kettőt a helyi kedvenc, Rock Mears nyert meg. A Nascar és az IMSA folyamatos vendége volt a pályának addig, míg 1988-ban be nem zárták, a helyszín Los Angeles külvárosának terjeszkedésének áldozatává vált. Ugyan a helyszínen a pályából egy kis részt meghagytak, de az eredeti létesítmény nagy részét átalakították és házakat építettek itt.
