2021-ben nemcsak Max Verstappen és Lewis Hamilton csatájával volt tele a sajtó, Christian Horner és Toto Wolff is legalább annyira felhívta magára a figyelmet. A két csapatvezető szópárbaja olykor már vehemensebb volt, mint a pilótáik küzdelme, és az Abu Dhabi Nagydíj eseményei után még a szezonon is túlnyúlt.
Ugyan már kezet fogtak, és hivatalosan elásták a csatabárdot, nem érdemes komoly összeget tenni arra, hogy ez a békés helyzet így is marad. Horner tavaly úgy is nyilatkozott, kifejezetten jó érzés bosszantani kollégáját, és mint a Daily Mailnek adott interjújából kiderül, az eltérő személyiségük és munkamódszerük is bőven ad alapot a jövőbeli nézeteltéréseknek.
„Nagyon különbözőek vagyunk” – kezdte Horner. „Ha nem a versenypályán vagyok, én a gyárban töltöm az időmet. Nem menekülök az adó elől Monacóba, nem távmunkában irányítom a csapatot. Én jelen vagyok. A határidőnaplóm tele van az érkezésemtől a távozásomig a csapat különböző ügyeivel. Nagyon nyitott megközelítéssel vezetem az istállót. Én ebben a sportban nőttem fel, versenyzőből lettem csapatvezető. A szívemben mindig is versenyző maradok” – jellemezte magát a Red Bull-vezér, majd rávilágított, Wolff mennyire más szellemben irányítja a Mercedest.
„Toto háttere nagyon más, a pénzügyi területről érkezett, és nagyon fontos neki, hogy a vagyonmérleg mit mutat. Az eredmények határozzák meg a teljesítményt. Vajon benne van-e versenyzői szenvedély, mint bennem? Nem tudom. Itt lesz-e még tíz év múlva, vagy a yachtján üldögél majd? Nem tudom.” Horner szerint, bár a tavalyi év talán nem ezt mutatja, a tisztelet megvan közöttük. Az viszont tény, hogy barátoknak semmiképpen nem nevezhetnék magukat. „A kapcsolatunk szakmai. Toto nem az az ember, akivel én vacsorázni megyek vagy együtt töltöm a szabadidőmet. De tisztelem mindazt, amit elért. 2021-et már lezártuk, most minden 2022-ről szól. Ő lesz vajon a legnagyobb ellenfél idén? Nem tudom. Kedvelem-e őt? Elég harapós ember, szóval mindig jó móka szórakozni vele egy kicsit. De nem rossz ember, az biztos.”
Akárcsak a vezetők, úgy a csapatok is alapvetően különböznek, Horner erre is felhívta a figyelmet. „Az egyik leglényegesebb különbség, hogy a Mercedes az évek alatt egy nagyon olajozott gépezetté fejlődött a pályán és azon kívül is, a politikában és a médiában. Mi viszont megőriztük a versenyistálló jellegünket. Ha belépsz a gyárunkba Milton Keynesben, kizárólag a csapatért dolgozol, azért, hogy fejleszd az autót és a lehető legjobb eredményeket érd el. Gyorsan kell reagálnod, és bátran fel kell vállalnod a véleményedet. Mi mindig függetlenebbek voltunk, mint a többiek, és a Mercedesnek ezért nem sikerült kontrollálnia minket. Vagy a motor, vagy a pilóták révén a többi csapattal eléggé így tettek. Befolyásolták őket. A Red Bull esetében ez nincs meg, és ezért vagyunk mi igazán veszélyes kihívók. Bennünket lehetetlen a befolyásuk alá hajtani. Ők mindent kontrollálni akarnak, Totónak ez a mantrája.”
A Red Bull behódolás helyett azonban még önállóbb lesz, miután a Honda távozásával maguk kezdenek motorgyártásba. „Hogy lehet, hogy egy energiaitalos cég olyan karosszériát épít, amely legyőzi a Mercedest, a Ferrarit, a Renault-t, a McLarent? Ez elég kényelmetlen helyzet. Most pedig, hogy saját magunk gyártjuk az erőforrásunkat, és imponálunk a szakma legnagyobb tehetségeinek, még rosszabb nekik” – mutatott rá Horner, aki eltökélte, hogy a saját motor is épp annyira versenyképes lesz, mint a többieké. Hite a csapatában rendületlen, hiszen, mint mondta, a győzelem olyan, akár a drog, nem tudnak leállni vele.
