A menetpróbára kínált selyemfényű DBX árcéduláján – amennyiben lenne ilyen – közel százmilliós összeg szerepelne, és ez a tény alaposan meghatározza az ember érzéseit, miközben aláírja a luxus-SUV tesztpapírjait és felelősségvállalási nyilatkozatait. Az Aston Martin városi terepjárójának értékeit persze nemcsak ez határozza meg, hanem a presztízs és a különlegesség is: ünnepnek érzi a sofőr, amikor a volán mögött elfoglalhatja a vezetőülést.
Hogy a karosszériáját illetően mennyire szép a DBX, arról lehet vitatkozni, hiszen a kecsességet és az elnyújtott vonalakat ebben a műfajban még a varázslók sem tudnák érvényesíteni, azt azonban leszögezhetjük, hogy a brit tervezők olyat alkottak, amelyre büszke lehet a gyártó. Szemből természetesen megmaradt a jellegzetes hűtőrácsforma, emellett sok-sok kis légbeömlő is helyet kapott a kocsi elején: többek között a motorháztetőn egy speciális verzió, az első kerekek előtt a szokásos, a keret nélküli ajtók előtt pedig egy BMW-s dizájnból átemelt V alakú rés. Oldalnézetben a sportosság dominál, a rejtett kilincsek nem kényelmesek, de mindenképpen egyediek, a hátul „kacsafarokban” végződő formaterv pedig összességében mindenképpen hatásosabb a versenytársakénál. Külön figyelmet érdemel a modell orrán és farán elhelyezett, karbonból formázott logó, amely szintén azt jelzi, hogy a különlegesség gazdája nem egy hétköznapi autótulajdonos.
Ha feltárul előttünk a DBX utastere, ismét csak a főúri életérzés juthat az eszünkbe. A felhasznált anyagok látványa, érintése és illata már-már királyi, Gaydonban nem arról híresek a szerelősorok, hogy sokat spórolnának a bőrrel, fával vagy a fémmel. Ha már érzékszervek, a makulátlan hifi-rendszer mellett sem szabad szó nélkül elmenni, jobban mondva inkább eláll az ember szava, ha bekapcsolja kedvenc lejátszási listáját. A világ minden extrájával ugyan nem rendelkezik Aston Martinunk, hiszen hiányzik belőle például a motoros ajtóbehúzás, és a masszírozó üléseket is nélkülöznünk kell, de aki ezt szóvá teszi, az már a kákán is képes csomót keresni.
A helykínálat öt utasnak is megfelelő, amiért nem is elsősorban az 5040 centis hossz, hanem inkább a tengelytáv felelős: ebben a tekintetben az összes konkurensnél tágasabb a tesztautónk. Ebből a szempontból a csomagtartóban sem kell csalódnunk, amely szintén elég egy családnak, és megtaláljuk benne személyes kedvencünket, a nagyjából százezer forintos esernyőt is.
Ami a vezető köré épített rendszereket illeti, bizony szemet szúr a (társtulajdonos) Mercedestől kölcsönvett 12 colos, érintéssel nem vezérelhető infotainment-rendszer, amelynél már léteznek jobbak, de DBX-csomagolásban azért csak keveseknek lehet ellene kifogása. A fedélzeti számítógép Apple-érzékeny, de az Androidot nem fogadja, ellenben tengernyi beállítás vezérelhető róla. Háromzónás klíma, elektromos ülésmozgatás, ülésfűtés/hűtés, indukciós mobiltöltő egyaránt található a fedélzeten, de persze ezek ma már az alacsonyabb kategóriákban sem ritkák. Az viszont igen, hogy az oldalablakok olyan finoman járjanak, mint az Astonban, és hogy a biztonsági övnek még az alsó csatlakozó pontja is teljesen be van borítva bőrrel. A kormány mögötti karok közül némelyik ugyancsak Mercedes-rokonságot mutat, kivéve a hatalmas sebességváltó füleket, amelyekkel kedvünkre játszhatunk a rendelkezésre álló nyomatékkal. Apropó váltók: az irányváltó (P/R/N/D) kapcsolói a középkonzol tetejére kerültek, ezek egyrészt kissé távol esnek a sofőrtől, másrészt megszokást igényel a használatuk – de egyediségük feltétlenül figyelemre méltó.
Miután egy brit autóról beszélünk, senkinek nem kell meglepődnie, hogy a gépháztetőt az anyósülés előtti karral, jobb oldalon lehet feloldani, hogy szemügyre vehessük azt a kézzel összeszerelt műremeket, amely az autó lelkét jelenti. A négyliteres biturbó V8-as benzines erőforrás beindítás nélkül is impozáns látvány, még akkor is, ha tudjuk, hogy a Mercedes-AMG-től érkezett import – az Aston Martinnál már csak a V12-es egységek tekinthetők saját terméknek. Ha a startgombra nyomunk, 6500-tól lehívható 550 lóerős teljesítményt és 2200-től egészen 5000-ig elérhető 700 Nm-es nyomatékot kapunk, természetesen megfelelő, 15-20 literes fogyasztás mellett. Érdekesség, hogy a hatótáv emiatt alig lépi túl a 400 kilométert, ami kevesebb, mint egy modern elektromos modell tudása.
Az Aston Martin tulajdonosa persze hallani sem akar semmiféle villanyverzióról, ehelyett a kilencsebességes automata váltóval szeret játszani, a vezetési módokkal variálni, illetve elmerülni a motor és a kipufogó mennyei zenéjében.
Ha megfelelő útra kerül, ezzel a tudással és a rendelkezésre álló elsőrangú futóművel könnyedén elhiteti az emberrel, hogy egy sportkocsiban ül, ráadásul annál biztonságosabban, négykerék-hajtással élvezhető az utazás minden pillanata. A sebességhatár 292 km/h, a gyorsulás 0-ról 100-ra 4,5 másodperc, ezeket az adatokat nem kell megmagyarázni.
Ha mégis el kellene hagyni a tükörsima aszfaltot, az sem jelent gondot: a hasmagasság alaphelyzetben 19 centiméter, az alapáron légrugós futómű 5 centiméterrel süllyeszthető, ha pedig terepezni szeretnénk, tovább emelhető.
Összességében úgy határozhatjuk meg a tesztautónkat, hogy az a világ egyik legpatinásabb sportautógyártójától származó, bivalyerős benzinmotorral, összkerékhajtással és végtelen lehetőségű konfigurálhatósággal piacra dobott különlegesség – sikereire jellemző, hogy a gyár eladásainak már csaknem a felét adja. Vezethetőségében nemcsak a SUV-okkal, hanem az egyéb utcai modellekkel is képes versenyre kelni. Ha mindezt összeadjuk, nem feltétlenül kell sokallnunk érte az alapesetben is 55 millió forint körüli vételárat, és talán éppen az ínyencek azok, akik a menetpróbán szereplő verzióért 95 milliót is hajlandóak kiadni.
Műszaki adatok:
Hossz/szél./mag.: 5039/1998/1680 mm
Motor: 3982 cm3, 550 LE/6500, 700 Nm/2200
Gyorsulás (0–100 km/h): 4,5 s
Ár: 95 300 000 Ft (alapár: 55 000 000 Ft)
Tesztautó: Aston Martin Budapest
Medical Car
Az idei szezontól az F1 biztonsági és orvosi autóit már nem kizárólag a Mercedes-Benz adja, a futamhétvégéken szerepet kapnak az Aston Martin különleges luxusjárművei is. A DBX „versenyváltozatát” több fontos egészségügyi eszközzel felszerelték. Akad benne modern orvosi táska, defibrillátor, ezen kívül két tűzoltó készülék, és égési sérülés ellátására alkalmas egységcsomag is. Bár külsőre az autó olyan, mint bármelyik utcai társa, a középső hátsó ülést eltávolították belőle, a megmaradt négyet pedig sportülésre cserélték, valamennyit hatpontos biztonsági övvel. A biztonsági autóhoz hasonlóan két képernyőt is szereltek a műszerfalra, hogy élőben követhessék a versenyt az autóban ülők. Egy további képernyő segítségével láthatják a versenyzők kesztyűjéből érkező élő, biometrikus adatokat is, amelyek baleset esetén kulcsfontosságú információkat nyújtanak az állapotukról. Az autó személyzetét a pilóta van der Merwe mellet Dr. Ian Roberts, az F1 orvosi-reagálási koordinátora, illetve mindig egy helyi orvos adja. A maradék helyet egy esetleges sérült versenyző számára tartják fenn.
