Az Atradius elemzői szerint piacvesztéssel kell számolnia azoknak az autóipari beszállítóknak, amelyek kis kutatás-fejlesztési igényű, hagyományos terméket gyártanak. Az elektromos autókban ugyanis 60 százalékkal kevesebb az alkatrész, mint a régi technológiájú járművekben, ráadásul ezek olyan berendezések, amelyek jelenleg a német márkák technológiai előnyeit adják. Ez a folyamat a magyar autóipart, és beszállítói hálózatot is negatívan érintheti.
„Ha eltűnnek a drága automataváltók vagy a differenciálművek, akkor nem lesz szükség a Magyarországon működő német autógyárak köré felépült beszállítói körre sem. Ezért is kockázatos a hazai ipar szerkezeti összetétele, amelyen belül 30 százalék az autóipar aránya, ennek jelentős része pedig erősen függ a német autóipartól” – mondta Vanek Balázs, az Atradius országigazgatója.
A hitelbiztosító kutatása szerint az innovációkra képes autógyárak és alkatrész-beszállítóknak jó esélyük van a dinamikus növekedésre. A hibridautók gyártóival és beszállítóival, a könnyűfém karosszériaelemek gyártóival vagy a lézer- és digitális technológiai partnerekkel szemben szűkülő piac vár a hagyományos motorok gyártóira vagy az acélkarosszériák beszállítóira. A digitalizáció pedig azokra a vállalatokra nézve jelent kockázatot, amelyek termékeit hamarosan felváltják az elektromos vagy elektronikus alkatrészek.
Mivel az elektromos autók árának közel felét az akkumulátor adja, kiemelkedően fontos, hogy a most a Tesla, illetve a koreai LG és Samsung által uralt akku-piacon megjelenjen egy európai gyártó. Ezt célozza az a németországi, 17 nagyvállalatból álló konzorcium, amely kormányzati támogatást kapott egy olyan akkumulátor gyárra, amely felveheti a versenyt a Tesla Gigafactory koncepciójával. Az 1 milliárd eurós beruházás során automatizált gyártást honosítanak meg, ez pedig újabb veszéllyel fenyeget a magyar iparra nézve.
„A német óriás beruházás megvalósulásakor olcsóbbá válik majd a németországi gyártás, mint a jelenleg versenyképes, de emberi munkaerőt is nagymértékben alkalmazó magyarországi termelés. Ha a munkaerő költségek csökkennek az automatizálás eredményeképpen, már nem indokolt külföldön gyártani, tehát erre fel kell készülnie a magyar iparnak is” – mondta az Atradius országigazgatója.
Az elemzés arra is felhívja a figyelmet, Kína azon törekvése, hogy piacvezető legyen az autógyártásban is, szintén hordoz közvetett veszélyeket a magyar ipar számára. Ennek ugyanis része, hogy 2025-re a Kínában eladott autók 20 százalékának elektromos meghajtásúnak kell lennie és Peking már dolgozik a belső égésű motorok betiltásán is.
Az Atradius tanulmánya szerint ez azért jelent veszélyt Magyarország számára, mert a német autóipar első számú exportpiaca Kína, és a Magyarországon működő német autógyárak, épp a kínai szabályozás változásai nyomán mérlegelhetik a termelés átszervezését, de akár áttelepítését is más országba.
