A Szalay Balázs, Bunkoczi László kettős immár hagyományosan a Hősök teréről indul el a januári sivatagi versenyre – a mostani korai dátumot az indokolja, hogy a csapat az idén visszatér a Dakar Ralira, amely az idén ünnepli 40. évfordulóját. És mivel a legendás versenyt 2009 óta Dél-Amerikában tartják, a járműveket már november végén – egészen pontosan most pénteken – felrakják Le Havre-ban a hatalmas kompra.
Szalay Balázs eddig 12 alkalommal állt rajthoz a Dakar Ralin, ebből nyolcszor ért célba – itthon mindkettő rekordnak számít. S mivel az idei verseny Peru, Bolívia, Argentína útvonalon halad, lesz alkalma egy új országot is felfedezni, hiszen Bolíviában még sohasem versenyzett.
„A Dakar rengeteget változott az elmúlt huszonkét év alatt – elég csak annyit említeni, hogy a kezdetekkor még rövidnadrágban és pólóban ültünk a versenyautóban, ma meg már nem csupán a tűzálló overall, hanem a tűzálló aláöltözet is kötelező, nem beszélve a fej és nyakvédő rendszerről. De jól is van ez így, haladni kell a korral.”
S hogy mi vonzza a legjobban a terepraliban? Egyértelműen a kreativitás. Hogy lehetetlen előre tervezni, hogy mindig adott pillanatban kell eldöntened, mi legyen a következő lépés, hogy jobbról vagy balról kerülöd-e az előtted lévő dűnét.
„Az előttünk álló Dakaron is az a cél, ami mindig, hogy a rajttól kezdve minden nap kihozzuk magunkból a maximumot, s a végtelenségig küzdjünk. A Dakaron amúgy is aranyszabály, hogy mindig csak a következő szakaszig szabad előre nézni, mindig csak a következő napra szabad koncentrálni. Most is így teszünk majd” – mondta Szalay, aki nagy reményeket fűz az új Opel Crossland X-hez, amelyet az új szabályok szerint építettek át, s amely így nem csupán 200 kilóval könnyebb lett, de reményei szerint jóval versenyképesebb is.
Ami a navigátort, Bunkoczi Lászlót illeti, ő is büszkén nézegette az új paripát. 2004 óta versenyez Szalay Balázzsal, megtettek már együtt majd' 300 ezer kilométert a világ különböző sivatagjaiban, úgyhogy közös élményekben nincs hiány.
„A Dakar nekem nem a dűnéket jelenti, hanem sok-sok élményt és kihívást – én inkább erről az oldalról nézem ezt a versenyt – mondta Bunkoczi. – Így azután, ha a Dakar egyik pillanatról a másikra áttelepülne a Holdra, akkor is biztos lennék benne, hogy kitalálnak valami trükköt, amitől nehéz lesz az életünk a terepen. De bármilyen furcsa, én szeretek megoldást találni a problémákra. A Dakar elfogadásra tanított, arra, hogy az egyik napon szerencsénk van, máskor meg nincs. Majd másfél évtizedes sivatagi tapasztalattal a hátam mögött azt mondom, a szerencsét és balszerencsét általában egyenlően méri a sors.”
Az Opel Dakar Team tehát elindult a nagy kalandra – először még csak a Le Havre-i kikötőbe, ahol megtartják a technikai ellenőrzést, vagyis a gépátvételt. Az autó elhajózik, a csapattagok pedig januárban indulnak majd utána, hogy január 6-án elrajtoljanak a világ leghosszabb és legnehezebb sivatagi megméretésén, a 40. Dakar Ralin.
