Retro – A név, amiből kettő is létezik

A cikkünk eredetileg 2015-ben íródott.

Az évek során a „Matador” becenévre szert tevő spanyol versenyzői pályafutása már évtizedekben mérhető. A Rali Világbajnokságban először 1987-ben tűnt fel, amelynek élvonalából egészen 2005-ig kihagyhatatlan maradt, mialatt a Ford, a Subaru, a Toyota, a Lancia és a Citroen autóit is vezette. A Toyotával 1990-ben és 1992-ben elért sikerei révén kétszeres világbajnoknak mondhatja magát, de ezen kívül is további kilenc alkalommal végzett az év végi összetett dobogóján, összesen 26 győzelmet és majdnem száz pódiumot szerezve.

Még utolsó teljes évében is nyert versenyt, de számára is eljött a megfelelő pillanat a váltásra, és egy pillanatig sem vesztegetve az idejét 2006-ban már ott volt a terepralik királyán, a Dakaron a Volkswagen oldalán.

Nem a tempója, inkább a technika és a balesetek akadályozták abban, hogy azonnal sikeres legyen ebben a számára új szakágban is, de egy 11. és egy 9. hely, valamint egy kiesés után negyedik próbálkozásra, 2010-ben diadalmaskodni tudott a sivatagi viadalon, majd a következő évben egy harmadik hellyel nyomatékosította, hogy itt is a legjobbak közé tartozik. Legfőbb erényének a következetesség számít, hiszen szinte az összes évében nyert szakaszokat, az első hét versenye alatt 27-nél tartott.

2015-re aztán már egy új monumentális projekt, a Peugeot színeiben készült. A francia márka erős felállással tért vissza a sivatagba, de első évük még problémásan alakult, így Sainz sem tudta befejezni a versenyt, és ez volt az első alkalom, hogy egyetlen szakaszt sem nyert.

Az idősebb Carlos Sainz már felírta nevét az autósport legendás alakjainak sorába, napjainkban pedig ugyanerről a névről már egy Formula-1-es pilóta jut elsőként eszébe a motorsport rajongóinak. A büszke apa a fiú útját is egyengeti, de eközben ő maga sem tett még le az újabb sikerekről: cikkünk eredeti publikálása óta még három (2018-ban, 2020-ban és 2024-ben) megnyerte a Dakart, előbb a Peugeot, majd a Mini, végül az Audi színeiben.