A bűntett az 1997-es világbajnoki szezon fináléján, az Európa Nagydíjon történt október 26-án: Michael Schumacher 78, Jacques Villeneuve 77 ponttal érkezett Jerezbe, ahol a győzelemért küzdöttek. A kiélezett pontállás azt jelentette, hogy amelyik versenyző megnyeri a versenyt, a világbajnoki címet is megszerzi. A Williams pilótája rajtolt a pole-ból, de Schumacher az első kanyartól kezdve vezetett, egészen a 47. körig, mikor Villeneuve a hátsó egyenes végén megérkezett mellé. Ekkor bekövetkezett a dráma: a ferraris, tudva, hogy a helycserével elbukhatja a világbajnoki címet, szándékosan ütközött Villeneuve-vel, hogy mindketten kiessenek.
Ugyanez történt 1994-ben, amikor Damon Hill szerezhette volna meg a világbajnoki címet, ha Schumacher előtt végez, az előzés közben azonban a két autó összeakadt. A dupla kiesés következtében világbajnokká váló németet sosem vizsgálták azért az incidensért. 1997-ben minden másként történt: csak Schumacher maradt a kavicságyban, Villeneuve folytatni tudta a versenyt, melynek végén világbajnokká vált. Schumacher pedig össztűz alá került – a német és olasz sajtó is támadta –, és meghurcolták a sportszerűtlen megmozdulásért.
A Nemzetközi Automobil Szövetség pedig fegyelmi eljárást indított az akkor kétszeres világbajnok ellen, melynek tárgyalását november 11-re tűzték ki. A 24 tagból álló testület úgy ítélte meg, hogy Schumacher szándékosan, előnyszerzés céljából ütközött Villeneuve-vel, ezért megtorlást érdemel. Schumacher, aki azzal védte tettét, hogy ösztönszerűen hozott egy helytelen pillanatnyi döntést, beismerte hibáját, és elfogadta az ítéletet.
A korabeli tudósításokat olvasva leszűrhető, hogy a közvélemény pénzbírságot és/vagy 1998-as versenyekről való eltiltást várt az FIA-tól. Ennek ellenére olyan döntés született, amely a Formula-1-ben korábban még soha. Schumachert diszkvalifikálták a világbajnokság végeredményéből, elvették tőle az egyéni pontverseny második helyét. Így a feljegyzésekben Villeneuve csapattársa, Heinz-Harald Frentzen szerepel a szezon ezüstérmeseként, habár alig feleannyi egységet gyűjtött az idény során, mint Schumacher.
A Ferrari versenyzője azonban megtarthatta 1997-es versenyeredményeit, így a szezon során szerzett győzelmek is beleszámítanak rekordot érő 91 nagydíjsikerébe, akárcsak az idény alatt gyűjtött 78 pontja pályafutása 1566 egységébe.
Az FIA elnöke, Max Mosley indokolta a testület ítéletét: „A Motorsport Világtanács aprólékosan tekintetbe vett minden bizonyítékot, amely az incidenshez kötődik, és arra a konklúzióra jutott, hogy a cselekedet szándékosan, de nem előre megfontoltan történt” – magyarázta, miért nem érdemelt Schumacher eltiltást következő évi versenyekről.
„Két-három nappal a futam után kezdett kínozni, ami történt, nehéz éjszakákat töltöttem azzal, hogy elfogadjam, mit is tettem. Nem jellemző rám az ilyen, de én is ember vagyok, mint bárki más” – tanúsított bűnbánást Schumacher. „Tanultunk belőle. Hibát követtünk el.”
A BBC News húsz évvel ezelőtti online cikke külön kitért arra, hogy Schumacher „megkopott hírnévvel” rendelkező versenyző, és összeszedte a német eddigi balhés eseteit. 1990-ben Mika Hakkinent ütötte ki az élről a Makaói Nagydíjon, melyet ő nyert meg, 1991-ben pedig egy Group C versenyen Derek Warwickkal ütközött, akit vissza kellett fogni, hogy ne üsse meg a fiatal pilótát. Egy év múlva, Hockenheimben egy teszten Ayrton Senna „torkon ragadta”, miután a német veszélyeztette őt. A lap végül természetesen az 1994-es adelaide-i ütközést említette.
