A csúcsdöntés ráadásul egy olyan évben történt, 1987-ben, amikor korántsem Prost és a Porsche motoros McLaren számított a versenyek főszereplőjének: a Williams párosa, Nelson Piquet és Nigel Mansell rendelkezett a legjobb autóval, akikhez leggyakrabban Ayrton Senna tudott odaérni a Lotusszal. Bár Prost az első három versenyből kettőt megnyert, a szezon 12. fordulójára, Portugáliába már csak 4. helyezettként érkezett, alig feleannyi ponttal, mint az éllovas Piquet. Előző évben sikerült elhalásznia a bajnoki címet a Williams párosa elől, de ezúttal vajmi kevés esély tűnt hasonlóra, ehelyett abban reménykedhetett, hogy egy-két győzelmet sikerül elcsípnie.
Bizalomra adott okot, hogy az időmérőn kilenc verseny után végre sikerült legyőzni a Williams-Hondákat, a ferarris Gerhard Berger szerezte meg pályafutása első pole-pozícióját Mansell és Prost előtt. Piquet, Senna és Michele Alboreto a másik vörös autóval a negyedik-ötödik-hatodik rajthelyeket szerezte meg.
A verseny első körében rögtön egy tízszereplős baleset állított feje tetejére mindent, miközben Mansell lerajtolta Bergert, Alboreto a bajnoki éllovas Piquet-vel ütközött. Hogy elkerülje őket, Derek Warwick megpördült az Arrowsszal, Satoru Nakajima pedig eltalálta Martin Brundle-t. A kiteljesedő incidensbe Adrian Campos, Christian Danner, René Arnoux, Philippe Alliott és Eddie Cheever is belekeveredett.
A versenyt megszakították, az újraindításon pedig Dannert kivéve mindenki részt tudott venni. Mansell ismét lehagyta Bergert, aki az első kör végén, az egyenesben leelőzve a Williamst visszaszerezte a vezetést. Piquet-nek tíz körig tartott, hogy átlépje Ayrton Sennát, és dobogós pozícióba kússzon. Az állandósuló verseny képét műszaki meghibásodások kavarták fel, Mansell a 14. körben motorhiba miatt állt meg, Senna elektromos gondokkal hajtott a bokszba. Közben Piquet és Alboreto ismét összekerült, párszor pozíciót is váltottak, az olasznak a sebességváltó hibája miatt kellett kiszállnia a csatából.r
A kiállásoknak köszönhetően Prost került előbbre, aki a második helyre lépett fel, Piquet és Teo Fabi elé, majd fokozatosan megközelítette az első ferraris győzelméért hajtó Bergert. Az osztrák egészen a 70 körös verseny 68. fordulójáig jól viselte a terhet, ekkor azonban hibázott és megforgott.
A győzelem Prost ölébe hullott, a francia a szezon során harmadszor, pályafutása alatt pedig 28. alkalommal győzött, ami azt jelentette, hogy győzelmek terén a legsikeresebb Formula-1-es versenyzővé vált, a háromszoros bajnok, Jackie Stewart másfél évtizedes csúcsát átadva a múltnak. Berger és az egy perccel lemaradó Piquet állt még a pódiumra, Fabi úgy lett negyedik a Benettonnal, hogy a végén kifogyott az üzemanyagból. A kényszerkiállást végrehajtó Ayrton Senna is célba ért, de kettő kör hátrányban, a pontot nem érő hetedik helyen.