A belga média számolt be arról, hogy Jean-Pierre Van Rossem elhunyt 2018. december 14-én. Van Rossem a Formula-1-ben a 80-as évek végén tűnt fel: többségi tulajdonrészt vásárolt az Onyx istállóban, az autóra pedig tőzsdei cége, a Moneytron matricái kerültek fel, mikor a csapat a Formula-3000-ből 1989-ben fellépett a királykategóriába.
Az Alan Jenkins által tervezett ORE-1 az első három nagydíj egyikére sem kvalifikált, hetedik versenyén, a Francia Nagydíjon viszont Stefan Johansson révén ötödik hellyel már pontot szerzett. A portugál futamon Johansson dobogóra állt, a svéd versenyző az éves összetettben 12. lett, míg csapattársa, a belga Bertrand Gachot – a kapcsolódási pont Van Rossem és a csapat között – pont nélkül zárt. A szezon végén Van Rossem kiszállt az Onyx mögül, mivel a csapata nem váltott kérésének megfelelően a Fordról a Honda vagy Porsche motorjára, a rövid életű formáció pedig be sem fejezte az 1990-es idényt.
„Különc volt, de szívből jövő, megrögzött motorsportrajongó” – mondta róla Mike Earle, az Onyx egykori főnöke az Autosportnak. „Szomorú hallani, hogy meghalt, mert nélküle valószínűleg sosem jutottunk volna az F1-be. Kirívó és kiszámíthatatlan volt, de kétségtelenül nagyon intelligens és végső soron rendes fickó, ha a rivaldafényen kívül volt. Amikor Stefannal elértük azokat az eredményeket, őszintén boldog volt, egyértelműen sokat jelentettek neki.”
A kalandos sorsú Van Rossem közgazdász, író, filozófus és politikus is volt élete folyamán, belga parlamenti képviselőként is ténykedett. De a törvényekkel az átellenes oldalról szintén megismerkedett: csalás miatt ötéves börtönbüntetésre ítélték. Óriási vagyonát a Moneytronnak köszönhette – állítása szerint rendelkezett egy szuperszámítógéppel, amely megjósolta a tőzsdei ingadozásokat –, a tetőponton egy jacht, két magánrepülőgép és 108 Ferrari tulajdonosa volt.
Az Onyx történetéről részletesebben korábbi, Méltán Elfeledve rovatunkban írtunk.
