Egy F1-es világbajnok szokatlan kihívásra készül, Fernando Alonso az Indianapolis 500-on indul el, egy másik pedig újra nagydíjon indul, hogy helyettesítse őt: Jenson Button Monacóban vezeti a McLarent. A korábbi versenyző, Mark Webber egy szókimondó nyilatkozatában úgy vélekedett, Button szereplése valószínűleg jellegtelen lesz, még a pontszerzés sem várható el a 2009-es bajnoktól.
Ugyanakkor azt is megjegyezte, Button szerinte nem veszi komolyan az egészet: az angol szükségtelennek tartotta, hogy a bahreini teszten kipróbálja a McLarent, és úgy gondolja, csak szimulátorral fel tud készülni a bevetésre. A monte-carlói szabadedzés lesz az első alkalom, amikor egy új generációs autóba ül, amilyet még sosem vezetett. Nem Webber az egyedüli, aki megkérdőjelezi Button motiváltságát, aki mostanában a triatlonozásnak szenteli idejét, a korábbi hobbiját jelentő sportágban igyekszik világszintre jutni korosztályában. Az Autosport lap szerzője, Damien Smith Button felkészülését Nigel Mansellével hasonlította össze.
A brit 1992-es világbajnoki címe után elhagyta a Formula-1-et, és az IndyCarban tett próbát – hasonló szenzációként, mint most Alonso Indy 500-as részvétele –, ahol első évben megnyerte a bajnoki címet. Második szezonját teljesítette a tengerentúlon, mikor a Williamstől kapott ajánlatot. 1994-et írtunk, az istálló Ayrton Sennát gyászolta. Miután a tesztpilóta David Coulthard ült a 2-es autóba néhány alkalommal, a Williams korábbi világbajnokához fordult.
Damon Hill, aki akkor már vb-címért harcolt Michael Schumacherrel, nem repesett a boldogságtól: úgy vélte, a csapat nem hisz képességeiben, és nem becsüli meg őt. Mansellnek ugyanis háromszor akkora fizetést kínáltak (900 ezer fontot) egyetlen versenyre, mint amennyit Hill egész évben kapott. Az ekkor már 40 felett járó brit nem sokat gondolkodott, és elfogadta az ajánlatot.
Mansell motivációját nehéz megkérdőjelezni. Az IndyCar (akkori nevén CART) portlandi versenye után azonnal Európába repült, Brands Hatchbe, ahol a Williams egy privát tesztet szervezett neki, melyen megismerhette az FW16-ot. A hétköznap tartott eseményre, melyen egyetlen autó körözött, 15 ezer rajongó látogatott ki, hogy láthassa a rendkívül népszerű pilótát.
Aztán irány Magny-Cours, a Francia Nagydíj – még mindig a portlandi versenyt követő héten járunk. Mansell kiválóan bizonyította, hogy nem rozsdásodott be, mindössze 0,077 másodperccel maradt le a pole-pozícióról. Az Oroszlán négy versenyen indult abban a szezonban: az évadzárón pole-t és győzelmet szerzett, az utolsó előtti futamon pedig Hill bajnoki reményeihez járult hozzá, mivel Michael Schumacher előtt végzett. A sikerek még inkább felszították a tüzet Mansellben, aki 1995-ben teljes szezonra aláírt a McLarenhez – erről a katasztrofális évről, amely során az egyszeres bajnok végül két futamon indult el, most inkább ne beszéljünk.
Vajon hasonló lelkesedéstől duzzad Jenson Button, csupán nem akarja nagydobra verni, és inkább megvárja Monacót, ahol a sebességével válaszol? Ugyanakkor nem szabad elfeledni, hogy 94-es Williams jobb motivációs eszköz volt, mint az idei McLaren: igazuk lesz a kétkedőknek, és Buttont csak az hajtja majd, hogy jó képet vágva letudja a feladatot, ami tartalékpilótaként egyébként is kötelessége?
