A siker egy pontosan 19 évvel ezelőtti napon teljesült be messze az olasz divatcég hazájától, Japánban, a csapat versenyzői által elért kettős dobogó segítségével. Ekkor már két egyéni világbajnoki és számos győzelmi trófea állt a Benetton vitrinjében: csak a konstruktőri cím hiányzott ahhoz, hogy elmondhassák, tényleg eljutottak a Formula-1 csúcsára, legendás autómárkák és nagy múltú versenyistállók – mint a Ferrari, Lotus vagy McLaren – közé. De milyen út vezetett a felszáradó suzukai pályáig?
A Benetton – csakúgy, mint húsz évvel későbbi sorstársa, az energiaital-bizniszben utazó Red Bull – először szponzorként csöppent a száguldó cirkusz világába. 1983-ban a Tyrrell névadó támogatójaként kezdték, egy futamot meg is nyertek, ennek ellenére a következő szezonban átpártoltak a hazai együtteshez, a jóval kevesebb sikert elérő Alfa Romeóhoz. 1985-ben az Alfával együtt már a nehéz sorsú Tolemant is segítették, amelyet aztán év végén megvásároltak.
Így állt rajthoz 1986-ban a Benetton Formula Gerhard Bergerrel és Teo Fabival. Már az első év egészen sikeresnek bizonyult az új istálló számára: Berger a szezon harmadik futamán dobogóra állt, később Fabi kettő pole-pozíciót szerzett, Mexikóban pedig az osztrák Berger az istálló első futamgyőzelmét is bezsebelte. A következő két évben már ötödik és harmadik helyen zárták a konstruktőri bajnokságot, annak ellenére, hogy egy futamon sem jutottak előrébb a dobogó legalsó fokánál.
A második futamgyőzelem 1989-ben, Suzukában érkezett, Alessandro Nannini nyerte meg a versenyt, amely Ayrton Senna és Alain Prost ütközéséről emlékezetes – Senna a baleset után is elsőként ért célba, de kizárták. Az ez utáni két évben a háromszoros bajnok, Nelson Piquet nyert még három futamot.
A csapat sikerei 1991-ben pecsételődtek meg egy szemtelen, de annál kifizetődőbb húzással. Első versenye után rögtön lecsaptak Michael Schumacherre, aki az Olasz Nagydíjon már sárga-kék-zöld színekben szerepelt. Előző főnöke, Eddie Jordan bíróságra is vitte az ügyet, de Schumacher hosszú évekig a Benettonnál maradt. Ekkor már Flavio Briatore is a csapat része volt.
Kevesebb mint három évvel később nagy volumenű szabályváltoztatásokat vezettek be, ehhez pedig a Benetton alkalmazkodott legjobban – ez a szezon során jó néhány botrányt hozott magával. Az utolsó versenyen – ugyancsak vitatott körülmények közepette – Schumacher megszerezte az egyéni bajnoki címet. A konstruktőri trófea azonban a Williamsé lett, mivel a német pilóta gyakran cserélt csapattársai jóval szerényebb eredményeket szállítottak.
Az 1995-es szezonban több fontos változás történt a Benetton körül. Először is, Ford-motorok helyett – amelyeket második évük, 1987 óta használtak – Renault-erőforrásokat kaptak, ugyanolyanokat, mint a nagy rivális, a Williams. Schumacher még az előző évnél is jobban tarolt, 9 versenyt nyert meg, két nagydíj még hátravolt a szezonból, amikor második címét már bebiztosította. Ezúttal pedig csapattársa is erősen teljesített, Johnny Herbert szintén nyert kétszer, így a Benetton eséllyel pályázott arra, hogy ezúttal a konstruktőrök között is legyőzze a Williamset.
Schumacher Japánban lett világbajnok, az utána következő versenyt egy héttel később azonban ismét Japánban tartották – Aidában (a mai Okayama pálya) a Csendes-óceáni, Suzukában a Japán Nagydíjat rendezték. A német világbajnok letaglózó, 0,865 másodperces előnnyel szerezte meg a rajtelsőséget a ferraris Jean Alesi és mclarenes Mika Hakkinen előtt. Az utóbbi versenyeken küszködő Damon Hill negyedik lett, ennél jobban is aggasztotta egy másodpercet kitevő lemaradása.
Vasárnap reggel eső áztatta el a suzukai pályát, a bemelegítő edzésen kiderült, hogy ez kedvez a Williamseknek. Magát a futamot azonban már felszáradó körülmények között futották. Alesit és ötödik helyről induló csapattársát, Gerhard Bergert is megbüntették kiugrás miatt. A francia versenyző büntetése letöltése után elsőként váltott száraz pályás gumikra, és áthámozta magát a teljes mezőnyön. Annak ellenére, hogy a sűrűben egyszer megpördült, a 10. körben már második volt. Folyamatosan közeledett Schumacherre, amíg a Ferrari meg nem állt alatta.
A német versenyző győzelmét innentől nem veszélyeztette semmi. A két williamses, Damon Hill és David Coulthard a második és harmadik helyen járt. Az eső a futam háromnegyedénél érkezett meg újra, a legtöbb csapadék a Spoon kanyarban hullt, ez pedig mindkét brit versenyzővel csúnyán kifogott. Schumacher mögött így Hakkinen és a csapattárs, Johnny Herbert ért célba. A Benetton kettős dobogója a Williams kettős kiesésével szemben azt jelentette, hogy 1995. október 29-én elhódította történetének első és egyetlen konstruktőri bajnoki címét.
