A futamot valójában már negyedszer rendezték meg, 2018-ban még csak ERC-kandidáló versenyként döntötte el a magyar bajnoki címet, majd 2019-től már az Európa-bajnokság naptárában is szerepel – mindannyiunk nagy örömére évről évre világsztárok érkeznek Magyarországra. Az idei futamon is ott volt a WRC2 utóbbi két világbajnoka, az idei junior világbajnok és több nemzetközi klasszis – természetesen mindenki nagyon várta már, hogy kezdődjön a viadal.
A kicsengése viszont nem felelt meg a várakozásoknak. A Formula.hu több versenyzőtől úgy értesült, hogy már a pályafelírás időterve is meglehetősen feszesre sikerült (sietni kellett az összekötőkön, hogy így fogalmazzunk és sajnos volt is ebből probléma), majd a hivatalos teszt gondmentesen bonyolódott le, pénteken pedig a kvalifikáció után elérkeztünk a máriapócsi szuperspeciálhoz. Itt egy furcsa probléma lépett fel: a pálya egyik oldalát „összevizezték”, a másikat nem, így az együtt rajtoltatott pilóták közül hátrányban volt az, aki előbb ment rá a vízre és onnantól nedves gumival kellett autóznia – ezt Andreas Mikkelsen mellett Mads Östberg is kiemelte, utóbbi szerint „nagy hibát követtek el a rendezők”.
Ha már a norvég „megszólította”, megkérdeztük Adamovits Márkot, a verseny főrendezőjét. „Ez három éve mindig így megy, most nekünk egy versenyző jelezte, hogy aki először megy rá a vízre, az hátrányba kerül. Ezt elővezettük az FIA-stewardoknak, akik azt mondták, hogy ez kicsit túl van gondolva, jó így, ahogy van” – mondta Adamovits.
Szombat reggeltől aztán egymást érték a problémák. Kezdjük azzal, hogy már az első gyorsasági is csúszott, majd egyre nagyobbá vált a késés, ahogy haladtunk előre – szintén Östberg hívta fel rá a figyelmet, hogy nem túl biztató dolog már az első szakaszon késve elindulni, a bemelegített gumik kihűlnek a rajtban, ami problémákat okoz. Hogy lehet már az első gyorsaságin csúszás?
„Az FIA biztonsági delegáltja arra kérte a vezetőbírót, hogy ne rajtoltasson addig, ameddig ő nem szól és nem is szólt még akkor sem, amikor kiért, mert elfelejtette – utána telefonon érték utol, hogy indulhatnak-e az autót. Az FIA szereti közvetlenül a rajt előtt ellenőrizni a körülményeket, amíg mi Magyarországon fél-egy órával előbb megnézzük már a pályát, addig itt a biztonsági autó az előfutók között akart menni, emiatt rögtön lett húsz perc késés” – mondta Adamovits Márk.
Ezeket a csúszásokat később sem sikerült behozni: az első reggeli szakaszon egy Renault Clio esett be a fák közé és gyulladt ki, majd gyújtotta magára az erdőt, a következőn pedig egy másik autó is lángra kapott. „A Renault úgy égett, mint egy fáklya, de itt már nem is ez volt a legfőbb probléma (szerencsére senkinek sem lett baja), hanem az, hogy már az erdő is begyulladt körülötte. Arra nyilván nem lehetünk felkészülve, hogy erdőtüzet kell oltanunk, így bár a rescue-nál volt tűzoltó készülék, de ehhez már a sátoraljaújhelyi tűzoltókat kellett riasztanunk. Ők odaértek, megálltak az úton, majd oltottak, mit pedig úgy döntöttünk, hogy ezek után nem etapolunk, hanem mindenki rajtoljon és menjen mért időt a várakozók közül. Ami a csúszásokat illeti: ezeket a gyűjtőkkel be lehetne hozni, de itt nem egyszerű csúszásról volt szó, hanem kettészakadt a mezőny, méghozzá külső okok miatt. Itt nem sok mindent lehetett tenni, a szervizpark gyűjtőjében lehetett kicsit javítani a helyzeten, de ha mondjuk a mezőny egyik fele áll a rajtban és várakozik a második félre, az sem jó megoldás.”
Az első kör végén, Mádon aztán sorozatosan érkeztek a versenyzői kommentek, hogy a nézők iszonyatosan veszélyes helyeken állnak, gyakorlatilag az út szélén, védtelenül, a pilóták részéről a legapróbb hiba is végzetessé válhat – a szervizben többen is videót készítettek, amelyben arra hívták fel a szurkolók figyelmét, hogy gondoljanak kicsit a biztonságra.
„Az valóban problémát tud okozni, hogy Mádra hirtelen beszabadul több ezer ember, majd amikor elmegy a hangos autó, akkor visszaállnak az út szélére, de ez inkább mentalitásbeli probléma. Én úgy fogom fel ezt a dolgot, hogy nem az a lényeg, hogy ez megtörténik (mert megtörténik a Barumon, Rómában, Lengyelországban, mindenhol), hanem az, hogy mi meg tudtuk oldani, mert a második körre már nem volt ebből probléma, a versenyzők sem emlegették ezt. Az a kérdés, hogy a felmerülő problémákat tudjuk-e kezelni, külföldön sokszor gondolkodás nélkül etappá nyilvánítják a szakaszt és kész, mi megoldást kerestünk és meg is tudtuk rendezni a gyorsaságit. Én a magam részéről örültem neki, hogy sok néző van, a régi időket idézte” – reagált erre a rendező.
A szombati utolsó gyorsaságin aztán már a defekthelyzet is tarthatatlanná vált: közel húsz defektnél jártunk addig, ezek döntő többségét pedig a murván kapták a versenyzők. Teljesen mindegy volt, hogy Pirelli, Michelin, vagy Hankook abroncsok voltak az adott autón, egyik sem bírta a terhelést, tehát ez valószínűleg nem a gumik hibája. Az utóbbi években világossá vált, hogy a Rally Hungaryn a (slick gumik számára) rossz minőségű murvás részek miatt csak a defektek elkerülése lehet a siker receptje a gyorsan autózás helyett, ez pedig most is bebizonyosodott. De akkor miért vannak bent a programban azóta is a murvás részek, miért csinálunk lottósorsolást egy ilyen nívós és nagy téttel bíró futamból? Ezúttal konkrétan ez döntötte el a magyar bajnoki címet is, amikor Füzéren az addig a hazai értékelést vezető és ezzel a bajnoki elsőségért támadó Csomós Miklós és Nagy Attila is „beállt a defektesek sorába”, míg riválisuk, Hadik András és Kertész Krisztián megúszta azt – Östbergtől Mikkelsenig, Caistól Herczigig, Csomóstól Turánon át Velenczeiig, vagy Scandoláig rengetegen pórul jártak az élmezőnyben.
„A rali régebben csillagtúrának indult, ahol az a lényeg, hogy tudd beosztani az autót, a gumit, az erőt. Azóta persze már van, aki csak autópályán szeretne versenyezni, de van olyan is, aki szereti a változatos szakaszokat és most is azt mondta az első harminc pilóta, hogy kemény, nehéz, de élvezetes hétvége volt és jövőre is jönne. Defekt máshol is van és azzal nem nagyon tudunk mit kezdeni, hogy mindenki az út mellett akar fordulni már méterekkel, ahol fogalma sincs, hogy mi van a fűben. Így is már száznegyven padkavédelmet kellett kitennünk egyes szakaszokra (ezt egyébként több versenyző is dicsérte – a szerk.), de mindenkit mindentől nem lehet megvédeni, vigyázni kell az autóra és az abroncsokra.”
További problémát jelentettek az etappá módosított szakaszok és azok megállapított időeredményei: többen is olyan időket kaptak, amelyek tönkretették a versenyeiket, tudunk olyan párosról, aki szombat este inkább összecsomagolt és hazament, mert nem látta értelmét a folytatásnak. Adamovits szerint ez a versenyigazgatóság dolga, ők hoztak döntést az időkről, erről nem tud nyilatkozni.
Új nap, új remények, az állva maradtak feltüzelve állhattak oda vasárnap reggel az erdőbényei rajtba, de nem tartott sokáig a száguldás, Herczig Norbert és Ferencz Ramón balesetéből pedig ismét botrány kerekedett. A pároshoz beküldték a mentőt, ám a versenytempóban érkező francia Yoann Bonato éppen akkor ért oda, nem kapott semmilyen jelzést, egyszer csak azt észlelte, hogy egy mentő halad előtte, nem is maradt el a csípős kommentje a célban. „Ez a futam egy vicc, ment előttünk a mentő, nem volt piros zászlónk, egy sportbíró sem jelzett semmit. Vicces volt a mentő mögött autózni, de a sofőrje nem volt elég gyors ahhoz, hogy megnyerje a versenyt” – mondta a francia.
A Herczig-baleset később a futam első helyét is eldöntötte, mert a Skodához érő és a versenyt egyébként megnyerő Nikolay Gryazin szintén nem kapott semmilyen jelzést és a száguldás hevében nem állt meg az autó mellett – utólag 15 percre büntették, amit nem vitatott, elismerte, hogy meg kellett volna állnia, csak azt tette hozzá, hogy több sportbírót is látott, akik semmit sem jeleztek neki, csak Herczig mutogatott, hogy lassítson.
„Meleg szituáció volt, ez egyértelmű. Én is láttam utólag a felvételeket, láttam rajta a sportbírót a piros zászlóval, de nem lengette, ez tény. Nem volt egyértelmű a helyzet, szerencsére nem lett ebből probléma. Én azt szorgalmazom és ehhez minden segítséget meg is fogok adni a jövőben, hogy a sportbírókat ne csak egy teremben képezzük, hanem építsünk fel egy pályát, szembesüljünk szituációkkal, legyen meg a gyakorlat és akkor egy ilyen helyzetben biztos, hogy hamarabb és határozottabban dönt mindenki. Én úgy gondolom, hogy az érintettek közül senki nem akart az lenni, aki megállítja a futamot, ha esetleg a zajban nem értette jól az információt a rádiójában, vagy neki sem volt pontos információja. Bonatót is teljes mértékben megértem, az valóban kemény pillanat volt” – tért ki erre is Adamovits.
Végül pedig még egy fontos dolog, hiszen a rali a nézőért (is) van: a kijelölt zárások több esetben sem stimmeltek, nem ugyanaz szerepelt a térképen, mint a valóságban, így esetenként jó pár kilométert kellett gyalogolni ott, ahol ez nem volt betervezve. „A rendőrségnek joga van átírni a zárások pontjait, ha biztonsági okokból ezt szükségesnek látja. Itt főleg Erdőbényéről van szó, ahol például úgy tudott csak bemenni a mentő a balesethez, hogy az út mindkét oldalán állt a kocsisor. Sokan ezt nem látják, hogy a mentőnek is közlekednie kell, a nézők pedig néha hajlamosak még beljebb és még beljebb parkolni, leszakítani a szalagot, elfoglalni a helyet és ha arra vezet a mentő menekülési terve, akkor azt szabadon kell hagyni. Gondolom, hogy a rendőrség ezért döntött úgy, hogy változtat, de egyébként Füzéren volt olyan pont, amit még közelebb is vittünk és gyakorlatilag a pálya mellett lehetett kiszállni az autóból.”
Sokan indultak úgy haza vasárnap este, hogy ezt így jövőre nem – Adamovits szerint viszont az FIA rendben találta a dolgokat. „Az FIA delegáltjainak ott rögtön meg kellett írniuk a jelentésüket, és mindannyian azt mondták, hogy nem kívánnak jelenteni semmilyen problémát. Azt csak hozzáteszem, hogy például a Barum Rali egy négyoldalas jelentést és tizenöt ezer eurós büntetést kapott, nálunk azt mondták, hogy rendben volt a dolog. A biztonsági delegált jelentését nem ismerjük még, ő biztos beleírja, hogy meg kell erősíteni a biztosítást Mádon, de én összességében büszke vagyok a csapatra, hogy minden problémát megoldottunk és végül az ERC/ORB mezőny minden kilométert teljesített, illetve a végére a csúszást is nagyjából egy órára hoztuk. Mi megőrültünk közben, ezt sokan nem látták és én azt is megértem, hogy nézői szemmel nagyok voltak a szünetek és voltak gondok, de hadd mondjam el, hogy olyanok is megtörténtek, mint hogy sajnos egy túrázó meghalt a pályától nem messze, oda riasztották a mentőnket, a záró rendőreinket. Aztán a nyíregyházi városi szakaszon a záráson belül beindult egy idő előtti szülés, ott amiatt csúszott a program, aztán a 38-as úton civil tömegkarambol történt, a mezőny egyik része beragadt mögé etapon… Tényleg minden megtörtént most, ami megtörténhetett, de úgy gondolom, hogy mindent meg tudtunk oldani.”
Ami a folytatást illeti: Adamovits szerint hamarosan megkezdődnek a tárgyalások az ERC új promóterével a folytatásról és a jövő évről.
