Imádod a MotoGP-t, nem szeretnél lemaradni egyetlen motoros hírünkről és extra információinkról sem? Akkor csatlakozz a Formula MotoGP csoportunkhoz IDE KATTINTVA!
Valentino Rossi összesen 15 szezon után távozik a Yamaha gyári alakulatától, amelynek színeiben összesen négy világbajnoki címet szerzett. Ezt a másfél évtizedes periódust két részletben teljesítette a jövőre a szatellit Petronas SRT-nél szereplő olasz, hiszen 2011-ben és 2012-ben a Ducatinál versenyzett, igencsak mérsékelt sikerrel.
Éppen ezért a legkevesebb pillanatban nem is a 2004-es welkomi futamot nevezte meg, ahol rögtön első yamahás versenyén győzött, vagy épp valamelyik világbajnoki címét, hanem azt, amikor 2012 végén visszafogadta őt a japán gyártó, amellyel azt követően vb-t ugyan nem (bár 2015-ben erre is jó esélye volt), de versenyeket még nyerni tudott.
„Nagyon sok gyönyörű pillanat volt” – tekintett vissza a Motorsport.com szakoldal által idézett Rossi a yamahás időszakára. „2004 óta, amikor áthoztuk a csapatunkat, és Jeremy Burgess együtt dolgozott Masao Furusawával. De amire a leginkább emlékszem, az az, amikor beszéltem Lin Jarvisszal, és azt mondta, adnak nekem még egy esélyt, hogy visszatérjek a gyári csapathoz 2012 végén. Emiatt örökké hálás leszek neki és mindenkinek a Yamahánál, mert akkoriban kétségbeesett volt, s ha nem térhettem volna vissza, akkor talán a versenyzést is abbahagytam volna. Ez a legszebb emlékem.”
A 41 éves olasz utolsó gyári idénye ugyanakkor feledhetőre, sőt kifejezetten pocsékra sikerült: miközben márkatársai futamokat nyertek, és sokáig vb-esélyesek is voltak, ő mindössze egyetlen dobogós helyezést csípett el, ráadásul volt egy háromfutamos bukás miatti nullázós szériája, két viadalt pedig kénytelen volt kihagyni koronavírus-fertőzés miatt. A végül a vb-tabellán 15. helyen záró Rossi így azt a napot emelte ki a 2020-as szezonból, amikor tanítványai, név szerint Franco Morbidelli és Francesco Bagnaia remekeltek:
„Volt néhány szép pillanat is 2020-ban, mint például az első misanói futam, ahol sajnos Joan Mir az utolsó körben előzött meg. De épp csak lemaradtam a dobogóról, s jó versenyem volt, amelyet Franco nyert meg Pecco előtt. Emellett Luca és Marco [Marini és Bezzecchi] kettős győzelmet arattak a Moto2-ben. Az egy nagyszerű nap volt az Akadémia szempontjából.”
