700 kilogramm alá szeretnék vinni a Formula-1-es autók tömegét a következő szabályrendszerben: az FIA együléses szakágakért felelős igazgatója, Nikolas Tombazis szerint ez „kényelmesen” megvalósítható a motorok egyszerűsítésével, az aerodinamika megnyesésével és kisebb kerekekkel.

Az utóbbi évtizedekben folyamatosan csak nőtt az F1-es versenygépek súlya, igazából az idei szabályrendszer hosszú idő óta az első, amikor csökkent az alsó határ, amelyet 2026-ra 768 kilogrammban határoztak meg.

Az FIA-nak azonban ennél ambiciózusabb céljai vannak a következő szabályrendszerben: bár a fő fókusz a V8-as motorok visszatérésén van – amely kapcsán Mohammed ben Sulayem elnök szerint a gyártók térfelén pattog jelenleg a labda –, közben az autók könnyítése is fő szempont a Nemzetközi Automobil Szövetségnél.

Tombazisék pedig reálisnak érzik a 70-80 kilogrammos „fogyást”, főleg azért, mert a méréseik azt mutatják, hogy az utóbbi 20 évben látott 200 kg-os „hízásból” csak nagyjából 40 kilogrammért feleltek az olyan biztonsági intézkedések, mint a karosszéria megerősítése vagy a halo bevezetése, azaz bőven lenne mozgásterük az érték lefaragására.

Kezdve például rögtön a motorokkal, ahol ugyan a nyolc henger a V6 helyett némi súlynövekedést eredményezne, de a többi komponens ezt bőven kompenzálná: „Jelentősen csökkenteni szeretnénk a turbónyomást. Ez mind a motoron belüli nyomást, mind a turbófeltöltő méreteit csökkentené.”

„Igyekszünk jelentősen egyszerűsíteni a motorok összetettségét, mivel jelenleg csövek nagyon bonyolult ’spagettijével’ rendelkeznek. A kipufogócsövek hosszát is jelentősen rövidítenénk és egyszerűsítenénk” – magyarázta a The Race hasábjain Tombazis, hozzátéve, hogy természetesen az akkumulátor is kisebb lenne, így az MGU-K akár a hajtáslánc oldalán is elférhet, s így az integráció révén is lehet lefaragni a súlyból.

De nemcsak a motorok válhatnak könnyebbé, hanem például a kerekek is: a 2022-ben behozott 18 colos felnik körülbelül 25 kilogrammal tették nehezebbé a konstrukciót. „Nem megyünk vissza a 2021-es 13 colos szintre, de potenciálisan némileg csökkenthetjük” – vélekedett Tombazis.

Emellett pedig az aerodinamikát is megnyeshetik: „Két és fél, három másodperccel lesznek gyorsabbak csak a súlycsökkentés révén. Ez azt jelenti, hogy némileg csökkenthetjük az aerodinamikát és a leszorítóerőt, ami a gumik viselkedésén is javíthat” – fogalmazott a szakember, aki szerint mindezekkel összességében „kényelmesen a 700 kg alá” mehetnek a minimumtömeggel.

Megjegyezte, hogy persze lesznek hátulütői a dolognak, kompromisszumokat kell majd kötni, például számítanak aggályokra a költségek terén is, de szerinte a fő cél, hogy 700 kg alá menjenek, ami „jelentős lépés lehet az autók izgalmasabbá tétele felé”.

Nem hozzák vissza az újratankolást

Egy érdekes mellékszál volt a 2030-ban vagy 2031-ben érkező új szabályrendszer kapcsán, hogy azzal, hogy a belső égésű motorok újra jóval nagyobb szerephez jutnak, több üzemanyagra lenne szüksége az autóknak a futamok teljesítéséhez, ami bizonyos mértékig kioltaná a súlycsökkentési törekvéseket.

Emiatt felröppent az az elképzelés is, hogy újra bevezessék a futam közbeni tankolásokat. Tombazis szerint azonban ez az irány nem reális, sem az FIA, sem a csapatok nem támogatják: „Csak hozzátenne az összetettséghez és a kockázathoz, de ami a legfontosabb, hogy sokkal jobban megkötné a bokszkiállási időszakokat már a futam előtt, sokkal kisebb lenne a stratégiai rugalmasság.”

Tombazis szerint az extra üzemanyaggal együtt is elérhetik a súlycsökkentési célkitűzéseiket: „Talán 20, esetleg 25 kg-mal több üzemanyagot vinnének magukkal az autók, de ha mondjuk 80 kilóval könnyebbek lesznek a verseny elején, az sokkal jobb lesz. És persze az időmérőn nem is állna fenn ez a probléma.”