Nem lenne nehéz lefaragni az autó súlyát, csak épp a költségplafon miatt ez időbe telik – állítja James Vowles, a Williams F1-es csapatfőnöke. Alexander Albon szerint azonban más hiányosságaik is vannak, és legalább fél másodpercet kellene találniuk egyáltalán a középmezőny utoléréséhez is.
A Williamsnél a tesztidőszak óta egyértelmű, hogy az autó komoly túlsúllyal küzd, az pedig egyértelművé vált a szezonnyitó Formula-1-es Ausztrál Nagydíjon is, hogy jelenleg igazából csak az Aston Martint és a Cadillacet előzik.
Vowles szerint azonban nem lenne nehéz csökkenteni az FW48-as tömegét, hogy megközelítsék a minimumsúlyt: „Nem bonyolult lefaragni a súlyt. Már most is ott van a postaládámban az összes mérnöki lépés, amelyekkel nemcsak csökkenteni lehetne a tömeget, hanem bőven a súlyhatár alá is menni. Ez létezik.”
A csapatfőnök megjegyezte, hogy mindennek a gyors végrehajtását a költségplafon nehezíti: „Ha ez egy költségsapkamentes világ lenne, már holnap kivitelezném. Néhány hét alatt meglenne. De nem ez a helyzet.”
A Williams versenyzője, Alexander Albon ugyanakkor arra is rámutatott, hogy szerinte más gondok is vannak az autóval: „Mennyire is maradtunk el a Haastól, 40 másodpercre? Fájdalmas, az biztos. Nagyon más ez, mint volt 12 hónapja.”
„Magányos verseny volt. Reálisan nézve nem igazán vagyunk ott a középmezőny csatájában, viszont előzzük az Astont és a Cadillacet, szóval kicsit egyedül vagyunk magunkban. Legalább fél másodpercet kell találnunk, hogy elkezdhessünk gondolkodni a középmezőnyben való csatáról. Tudjuk, hol rejlik ez a köridő, és a lehető leggyorsabban diétára kell fognunk az autót.”
„Ugyanakkor nemcsak a súlyról van szó, hanem a teljesítményről is: hiányzik némi leszorítóerő. Jól láthattuk, mennyi hiányzik a Mercedesszel szemben a gyors kanyarokban. A futamon nagyon könnyen szemcsésedtek a gumik. Nem tudom, hogyan bírták működésre az egy kiállást.”
Albon azért nem látja reménytelennek a helyzetet, szerinte a Williams megmutatta már korábban, hogy képesek fejlődni: „Nem rosszabb ez, mint 2022-ben. Fájdalmas, de voltunk már ebben a helyzetben, és fordítani tudtuk rajta. És nem arról van szó, hogy ne tudnánk, hol rejlik a köridő.”
