A szélirány volt a fő befolyásoló tényező a McLarenek Q2-ről Q3-ra történt lassulásában. Oscar Piastri és Lando Norris már az időmérőt követően beszéltek a szél szerepéről. Andrea Stella csapatfőnök elmondta, négy tizedmásodpercet buktak elveszett autóteljesítmény miatt. A csapatvezető nem akarta pontosítani, milyen jellegű szél billenti ki egyensúlyából az MCL39-et, de beazonosítható, keresztszélben gyengélkedik a szezont uraló versenygép.
Stella: A szélirány az ok, de nem adok ki belső információt
Piastri és Norris fél másodperccel voltak lassabbak a Q3-ban, mint előtte a Q2-ben. Andrea Stella számításai alapján egy tizedet hagytak benne óvatosságból, a különbség java azonban a körülmények miatt elveszett aerodinamikai teljesítményből fakadt.
„Egyértelmű, hogy jelentős változás történt a körülményekben. A Q2-ről Q3-ra mindenki lassult. Mi átlagban fél másodpercet veszítettünk el. Tulajdonképpen leszimuláltuk a körülmények változását, és a szimuláció alapján kicsit kevesebb, mint négytizedmásodperc volt a különbség” – mondta a sajtónak Stella szombaton.
A csapatfőnök megerősítette, hogy a fő tényező a szélirány változása volt – az aszfalthőmérséklet 16-18 Celsius-fokkal csökkent az időmérő kezdetéhez képest, de ez kisebb szerepet játszott –, ám azt nem akarta elárulni, milyen jellegű szél hozza ki a McLaren gyengeségét.
„Anélkül, hogy túl sok belső információt adnék ki, hadd mondjam el, hogy egyes kanyarok szélirányának megvizsgálása alapján arra juthatunk, hogy azokban a kanyarokban, melyekben a Q2-höz képest a legtöbbet vesztettünk, bizonyos mintázat látható a szélirányban. Az aerodinamikai térképek alapján nem meglepő, hogy ezekben a kanyarokban fizetjük a legnagyobb árat. A konkrét körülményekről nem mondhatok el többet” – fogalmazott Stella a széljárás kapcsán.
Az adatok alapján a keresztszélre utalt Stella
Az olasz csapatfőnök nem akart konkrétumokat elárulni, a gyorskörök GPS-adatait a pálya széljárásával összevető Motorsport.com azonban hamar a következő következtetésekre jutott:
Az utolsó két kanyar, a 13-as és 14-es kombinációjában vesztette a pilótapáros a legtöbbet, 0,250 másodpercet. Két 180 fokos kanyarról van szó, a 13-asban szembeszél fordult fokozatosan hátszéllé, a 14-esben pedig fordítva – a kanyarok közben keresztszél fújt, ami kizökkentette egyensúlyából a McLareneket.
A versenyzők 0,050 másodpercet veszítettek a gyors 11-es kanyarban is, amelyet szintén keresztszél érintett.
A maradék 0,150 másodperc a célegyenesben ment veszendőbe: a 13-14-es kanyarokban veszített tempó lassabb kimeneti sebességet eredményezett az utolsó kanyarból, az egyenesben pedig a szembeszél lassította tovább az autót.
A fentiek alapján az a következtetés rajzolódik ki, hogy a McLaren egyensúlya, amely a szezon során már többször is ingatagnak bizonyult, keresztszélben kibillen – ez a körülmény tűnik a nagy fölényben levő istálló egyik fő gyengeségének, amelyen egy szinte garantáltnak érződő pole-pozíció is múlhat.
