A biztonsági előírások fejlődésével és különösen a hibrid erőforrások 2014-es bevezetése óta folyamatosan és jelentősen megnövekedett a Formula-1-es versenygépek mérete és tömege egyaránt. Mindkét paraméter kapcsán többször jelezték a versenyzők, hogy bizonyos tekintetben nem jó az irány: a nagyobb és nehezebb autókkal nehezebb a versenyzés, sőt ütközéseknél a nagyobb tömeg nagyobb erejű becsapódást is jelent.

A problémát az F1 és a Nemzetközi Automobil Szövetség is érzékelte, az utóbbi hónapokban Stefano Domenicali és Mohammed ben Sulayem is többször elmondta, hogy feltett szándékuk azt elérni a kidolgozás alatt álló 2026-os technikai szabályokkal, hogy csökkenjen az autók mérete és tömege.

Most erről beszélt a Motorsport.com olasz kiadásának Nikolas Tombazis, az FIA együléses részlegének vezetője is: „A kerekek méreteivel, amelyek szűkebbek lesznek, plusz a hátsó szárnnyal és összességében az autóval az a célunk, hogy nagyjából 50 kilogrammal tegyük könnyebbé az autókat. Úgyhogy kisebb együléses versenyautókat láthatunk majd: rövidebbek és szűkebbek.”

„De olyan megoldásokról beszélünk, amelyekről még egyeztetnünk kell. Azzal, hogy diétára fogjuk az autókat, némileg a kanyarsebességet is csökkenteni tudjuk: ha könnyebbek lesznek, az egyenesben gyorsulni fognak, de kisebb leszorítóerőt fognak termelni. Úgyhogy növelnünk kell az energia-visszanyerést, hogy megfelelő teljesítményt kapjunk egy körön” – magyarázta a szakember.

Jogosak-e az aggályok a 2026-os F1-es szabályok miatt?

A 2026-os szabályok kapcsán nemrég többen is aggodalmukat fejezték ki annak kapcsán, hogy túlságosan megnövelnék a hajtáslánc elektromos komponensének szerepét. A Red Bullnál Christian Horner például arról beszélt, hogy az az abszurd helyzet is előállhat, hogy a pilótáknak az egyenesekben vissza kell majd váltaniuk az elektromos töltés miatt.

Tombazis azonban hangsúlyozta: rengeteg munkát öltek annak szimulálásába, hogy az új szabályok keretei között hogyan fog kinézni majd az energiamenedzsment – ahogy egyébként azt is alaposan kutatják, hogy az aerodinamikai konfiguráció (a tervek szerint elmozdulnának az aktív aero irányába) milyen hatással lesz az előzésekre.

Emellett azt is kiemelte a szakember, hogy az aggodalmak még korábbi adatokon alapultak: „Az elmúlt hónapokban számos biztató fejlesztéssel rukkoltunk elő, szóval ezek a benyomások régi adatokon nyugodtak. Azt is figyelembe kell vennünk, hogy a motornak és a karosszériának együtt kell fejlődnie, nem gondolhatunk az egyikre a másik nélkül.”