Élete első Formula-1-es versenyhétvégéjéről emelt fővel távozik George Russell, a grove-i alakulat újonca, ám összességében mégsem lehet túl sok oka az örömre. A csapat az előszezoni teszten elszenvedett lemaradását nyögi, ami jelentősen kihatott az idény első futamán mutatott teljesítményére is. Russell nem tagadja, szörnyen sok munkájuk van még az autóval.
„Ezeket a meneteket muszáj tesztként felfognunk, hiszen nagyon le vagyunk maradva” – nyilatkozta a szezonnyitó helyszínén, Melbourne-ben. „Szinte úgy kell próbálgatnunk dolgokat, hogy mi működik, és mi nem. Semmi értelme optimalizálni a dolgokat, amikor ekkora lemaradásunk van.”
A brit fiatalnak jutott azért némi öröm is, az időmérő edzést például annak ellenére elégedetten zárta, hogy a Williamsnek egyetlen rivális csapatot sem sikerült maga mögé utasítania. A vasárnapi versenye aztán mindössze arról szólt, hogy problémamentesen elérjen a kockás zászlóig. „Némi pozitívumot ki tudok emelni a hétvégéből: a szombati napom nagyszerű volt, emelt fővel távoztam a pályáról. Az autó nem volt annyira szörnyű, és igazán élvezetes a határon menni egy ilyen pályán. Annyira jó érzés volt, amikor a falak között, a hepehupás aszfalton összefűztem egy jó kört. A versenyen tudtuk, hogy mire számíthatunk, kizárólag az volt a célunk, hogy célba érjünk és minél többet megtudjuk az autóról. A Roberttel [Kubica] vívott küzdelem nem volt sportszerű, hiszen az ő autója megsérült a rajt után.”
Összességében tehát apró örömök, ám egyben súlyos hiányosságok jellemezték Russell debütáló F1-es hétvégéjét. „Első alkalmam az Albert Parkban, és nem mentem a falnak. Egy kivételével minden alkalommal a csapattársam előtt végeztem. Elégedett lehetek, de egy harcos, egy győztes vagyok, és nem hoz lázba, hogy a mezőny végén a csapattársammal harcolok” – foglalta össze helyzetét.
