Lehet, hogy láttunk már izgalmasabb, körömrágósabb futamot annál, mint amilyen a Spanyol Nagydíj volt, ám Nico Rosberget ez a legkevésbé sem zavarta. A világbajnoki esélyeket a Mercedes németje legbelül talán már saját maga is eltemette, nem csak a közvélemény, de a fényes barcelonai diadal arra utal, hogy a tavalyi vb-ezüstérmes végre tényleg újra a régi önmaga.
Rosberg szombaton már a pole-pozíció megszerzésével is villantott, a kvalifikációt követően azonban meglepően visszafogott volt. A győzelem vonatkozásában csak a „reményt”emlegette, vasárnap délután viszont alátámasztotta Niki Lauda szavait, aki a pole megszerzése után fülig érő vigyorral jegyezte meg, hogy a német pilóta végre véget vetett annak a „megalázottságnak”, amelyet az évad első négy futamán kapott márkatársától, a címvédő Lewis Hamiltontól és „ennél jobb dolog aligha történhetett” az alakulattal.
„Fantasztikus hétvége volt, tegnap és ma is minden összejött, így nagyon boldog vagyok” – mondta Rosberg a futam utáni sajtótájékoztatón, ahol szemmel is látható volt, hogy milyen könnyebbséggel töltötte el, hogy megszabadult az utóbbi időszak gyenge teljesítménye, valamint az azért kapott kritikák jelentette tehertől. Tény, hogy a német domináns teljesítményt nyújtott: mint elárulta, visszatért az előző évben használt kuplunghoz, ami komoly segítséget jelentett számára abban, hogy a rajtnál megőrizze a vezető pozíciót, azután pedig – kis túlzással – szinte csak tartani kellett a pozícióját, mivel Barcelona egyik sajátossága, hogy a pályán roppant nehéz előzni.
Nemcsak Rosberg lélegezhetett fel, hanem a Mercedes is, mivel a végeredmény rávilágított, hogy a fegyverkezési verseny első hulláma után továbbra is az Ezüstnyíl a Forma-1 csúcsgépe. Ugyan Sebastian Vettel a legnagyobb ellenfélnek tekintett Ferrarival a rajtnál megelőzte Hamiltont, végül kénytelen volt beérni a 3. hellyel, a brit ráadásul több hátráltató tényező ellenére volt képes visszakerülni a német elé: miután a csapatrádión deklarálta, hogy a pályán nem tudja megelőzni a Ferrarit, a Mercedesnél megpróbálkoztak az elévágással. Ez elsőre nem jött be, ugyanis elszúrták a bal hátsó abroncs cseréjét, így a gárda végül a három kiállásra voksolt: Vettel maradt két kiálláson, Hamilton viszont olyan komoly tempót diktált, hogy a 15 körrel a leintés előtt megejtett kerékcsere után Vettel elé tért vissza és ott is maradt.
„Igen” – felelte Rosberg Hamilton helyeslése mellett arra a kérdésre, hogy meglepetést okozott-e számukra a Mercedes fölénye. „Sokkal nagyobb volt, mint Bahreinben, Sanghajban vagy Malajziában, szóval tényleg jó irányba haladtunk. Ez jól rávilágít arra is, hogy mennyire lenyűgöző csapatunk van és ennek köszönhetően ezen a hétvégén ismét nyertünk a fejlesztési versenyben a többiek, például a Ferrari ellen. Komoly visszajelzés ez az évad hátralevő részére nézve” – tette hozzá a futamgyőztes.
Hidegzuhanyként érte Vettelt is a Mercedes elhatalmasodó fölénye annak fényében, hogy a Ferrari nagy reményeket fűzött az újításokhoz, de a német higgadtan fogadta a nem várt fejleményt. Mint mondta, a Hamilton elleni taktikai csatában nem érezték kivitelezhetőnek a háromkiállásos stratégia lekövetését, s a vártnál nagyobb zakó ellenére is kijelentette, hogy a bajnoki csata részesének érzi magát. „Vagy a pálya nem kedvezett nekünk, vagy a körülmények feküdtek túlságosan is a Mercedesnek. Szerintem a kettő ötvözete történt, mert az utóbbi néhány futamon nem volt ekkora a lemaradásunk. Már várom Monacót, ahol szerintem ismét közelebb leszünk hozzájuk” – mondta a német.
Mindenképpen említést érdemelnek a Toro Rossók is, ahol Carlos Sainz gyűjtött ugyan két pontot, de neki és Max Verstappennek is jóval derűsebbek voltak a kilátásai a kvalifikáció után. Nem meglepő, hogy a két, komoly versenyzői múlttal bíró apuka közül Sainz volt boldogabb: a kétszeres ralivilágbajnok elégedett ábrázattal fogadta a gratulációkat csemetéje első hazai pontszerzése után, az ex-F1-es holland viszont majd’ felrobbant a dühtől és ezt nem is rejtette véka alá. „Hogyne lennék mérges, hiszen ami rosszul alakulhatott, az rosszul is alakult. Sokkal jobb eredményre számítottunk” – fogalmazott a holland szuperújonc édesapja.
Nagyobb volt a pofon a McLaren-Hondánál, amely az előző négyhez hasonlóan ezt a futamot is csúfos lebőgéssel fejezte be. A helyi hős, Fernando Alonso – aki az utóbbi időszak küszködése ellenére is képes volt 186 ezer nézőt kicsalogatni Montmelóba – fékhiba miatt kiesett, Jenson Button pedig a 16. helyen végzett: ahhoz képest, hogy még szombat délután is pontszerzést ígértek, ez édeskevés, ráadásul ront a helyzeten az is, hogy a jelek egyre inkább arra utalnak, hogy a McLarennél, de főképp a Hondánál nem képesek úrrá lenni a helyzeten.
A brit-japán formációval legutóbb 1978-ban fordult elő, hogy zsinórban öt futamon nem szereztek pontot. Nem ígér sok jót sem nekik, sem a McLaren-Honda aranykor felidézésére váró híveknek az a tény, hogy immáron az alázatosság és a tolerancia mintaképének mondható Button is kezdi elveszíteni a türelmét: a futam után vezethetetlennek titulálta az MP4-30-ast, ráadásul utalást tett arra is, hogy talán jobb, ha felkészülnek arra, hogy a pontínség az évad végéig eltarthat. Ha már a brit így nyilatkozik, képzelhetjük, hogy mit gondolhat legbelül a spanyol, aki annak reményében érkezett, hogy itt végre megszerezheti a 2006 óta áhított harmadik világbajnoki címét. Azt pedig tudjuk jól mi is, a McLaren vezérei is, hogy mire képes a hispán, ha egyszer bepöccen…
