Villeneuve apja, Gilles már 1982-ben elhunyt a zolderi időmérőn történt balesete következtében, és a kanadai szerint nagyban befolyásolta a saját pályafutásának későbbi alakulását, hogy azonnal önállóan kellett megtalálnia a helyét az autósportok világában. Vele ellentétben Rosberg karrierjére jóval nagyobb hatást gyakorol apja, Keke.
„A különbség az közöttünk, hogy az én apám már nem élt, amikor elkezdtem versenyezni” - magyarázta Villeneuve, amikor az Auto Bild kettőjük karrierjének összehasonlítására kérte. „Ez pedig segített nekem, hiszen így azonnal férfivá válhattam. Az apám túlságosan energikus volt, így biztosan túlságosan nagy hatása lett volna a pályafutásomra. Keke esetében is valami hasonlót látok, és ez megnehezíti Nico dolgát. Egy ilyen karizmatikus apával a háttérben nem tud igazán a maga ura lenni. Talán ez is az oka annak, hogy Keke sok versenyen otthon marad.”
Villeneuve ritkán beszélt az apjával kapcsolatos emlékeiről, elsősorban azért, mert igyekezett magát különválasztani a legendás név hagyatékától.
„Nagy nyomást helyeztek rám, az emberek folyamatosan apámat látták bennem, különösen azért, mert már halott volt. Ez megnehezítette az életem, de egyúttal arra késztetett, hogy jobban teljesítsek. Az ilyen nyomás árthat vagy segíthet is a versenyzők számára, de számomra jót tett” - mondta.
„Ám mindig próbáltam kerülni az ezzel kapcsolatos beszélgetéseket. Valójában lehetetlen is volt erről őszintén beszélnem az újságírókkal és a rajongókkal, mert nem akarták hallani az igazságot, és mindig úgy tekintettek rám, mintha apám másolata lennék. Amikor pedig megmondtam nekik, hogy ez nem így van, dühösek lettek. Ezért nem beszélek erről, és megértem, hogy Nico sem szereti.”
