A Donington Park birtok a Gillies Shields család birtoka volt és a többi más angol birtokhoz hasonlóan az első világháború során a brit kormányzat elvette a területet és fogolytábort alakított ki rajta. 1915-ben Günther Pluschow, a német pilóta volt az egyik, aki sikeresen megszökött Donningtonból. A háborút követő évek során minden visszatért a régi kerékvágásba.
1933-ban a Derby-ből származó Fred Craner garázstulajdonos megkereste John Gillies Shieldst és meggyőzte arról, hogy a Derby & District Motor Club - amelynek Craner volt az elnöke - versenyt rendezhessen a birtok útjain. Az 1903-as Párizs-Madrid versenyen történt katasztrófa miatt Anglia közútjain tilos volt autóversenyt rendezni.
Miután engedélyt kapott rá, Craner az első versenyt 1933-ban szervezte meg a doningtoni 2.1 mérföldes pályán. A futamok nagy sikert arattak és két évvel később Craner bátor lépést tett, egy 300 mérföldes Donington Nagydíjat szervezett meg. A verseny csak a helyi versenyzőket vonzotta, a futamot Mad Jack Shuttleworth nyerte. 1936-ban újra megismételték a versenyt, melyet a 23 éves feltörekvő sztár, Dick Seaman nyert meg, aki az Alfa Romeo 8C-n a svájci tulajdonos/versenyzővel Hans Ruesch-el osztozott. A következő évben Seamant a gyári Mercedes-Benz Grand Prix csapat szerződtette le. A brit rajongók elkezdték felismerni az európai versenyeket és Craner úgy döntött, az 1937 októberi versenyre a nagy versenycsapatokat is meghívja. A brit és német ellentét háborúban mutatkozott meg, de 60000 rajongó kilátogatott a versenyre és olyan német versenycsapatok, mint a Mercedes-Benz és az AutoUnion is képviseltette magát. A futam izgalmas harcot hozott Bernd Rosemeyer, Manfred von Brauchitsch és Rudi Caracciola között. Seaman ütközött Hermann Mullerrel. A győzelmet Rosemeyer szerezte meg.
A következő évben Seaman megnyerte a Német Nagydíjat, ő volt az első brit pilóta, aki 1923 óta futamot tudott nyerni, sikere nagy közönséget garantált a doningtoni versenyre.
A világban zajló események, a csehszlovák krízis miatt a doningtoni versenyt elcsúsztatták. A Mercedes-Benz és az AutoUnion is képviseltette magát. A futamot Tazio Nuvolari nyerte meg az AutoUnion számára.
Amikor a háború 1939-ben kitört, a Donington Parkot katonai szállítóközpontnak használták és a pálya zárva maradt addig, amíg az 1970-es években leicestershire-i versenyfanatikus, Tom Wheatcroft vásárolta meg, aki az 1930-as években a Donington Nagydíjon vett részt. Wheatcroft arról álmodozott, a Formula-1-et a pályára viszi. Az új tulajdonos komoly felújítási programba kezdett és 1977-ben megnyitott a pálya, amely az európai Formula-2-es bajnokságot látta vendégül. A futamot Bruno Giacomelli nyerte meg. A következő évben Keke Rosberg volt a győztes, 1979-ben Derek Daly állhatott a dobogó legfelső fokára. A széria 1981-ben újra visszatért a pályára, a futamot Geoff Lees nmyerte. Az európai Formula-3-as bajnokság is állandó látogatója volt a Donington Parknak, 1977-ben és 1979-ben Brett Riley, 1978-ban Derek Warwick győzött.
1981-ben az első hosszú távú versenyt rendezték a pályán, a Donington 500 az európai túraautó bajnokság versenynaptárjában is helyet kapott. Ugyanakkor a pálya az motorsportért rajongók között is kedvenc lett.
1985-ben a Formula-3000 váltotta a Formula-2-t és az első bajnoki cím a Redgate kanyarban dőlt el a futam első körében, amikor Emanuele Pirro és Mike Thackwell ütközött, Christian Danner győzött és nyerte meg a bajnoki címet.
Wheatcroft álma továbbra is megvalósításra várt és különböző terveket jelentettek be, de a Formula-1-es autók soha nem látogattak el a pályára. 1983 júniusában Wheatcroft megegyezett a Royal Automobile Clubbal arról, hogy Donington rendezheti 1988-ban a Brit Nagydíjat. A paddock mögött egy új részt épített ki, amely szükséges volt ahhoz, hogy a pálya a Formula-1-es helyszínek minimum távját elérje. A futamot lefújták és az ügy a bíróságon folytatódott. Wheatcroft folyamatosan fejlesztette a létesítményt, különböző koncertek kerültek megrendezésre. A Donington Collection múzeum az egyik legjobb a világon.
Végül 1992 novemberében Donington helyet kapott a versenynaptárban, 1993-ban az Európa Nagydíjat rendezhette meg. Az időjárás szörnyű volt, de a futamon Ayrton Senna látványos győzelmet aratott a McLaren-Forddal.
Habár célját elérte, Wheatcroft tovább fejlesztette a pályát és 1997-ben lezárult a 25 évre szóló bérleti szerződést a Two Four Sports promóciós ügynökséggel, amely 1987-től folyamatosan bérbe vette a pályát. 1999 októberében az amerikai SFX Entertainment vette át a pálya irányítását, de létesítmény továbbra is a Wheatcroft család tulajdonában maradt.
2009-ben bejelentették, 2010-től Silverstone helyét a Formula-1-es versenynaptárban Donington veszi át. 2009 októberében azonban Bernie Ecclestone közölte, miután nem sikerült a megfelelő pénzügyi támogatást megszerezni, a Brit Nagydíj nem kerül át Doningtonba.
2010-től a Donington Park visszakerült a Wheatcroft család által birtokolt vállalathoz és olyan futamokat tudtak a pályára csábítani, mint a túraautó világbajnokság, a superbike világbajnokság és megszervezték a Donington Történelmi Fesztivált is.
