Az autóversenyzés már az 1800-as évek végén elkezdte bontogatni szárnyait, és a következő század viharos első felében már nagynevű versenyzők vezettek a nagy presztízsértékű különféle futamokon, de csak a második világháború után döntött úgy a Nemzetközi Automobil Szövetség, hogy világbajnokságot ír ki a négykerekű, motorral hajtott járművek számára. A korábbi évek küzdelmei elsősorban a gyártók közötti versengésről szóltak, a Formula-1-nek viszont kiemelt célja volt, hogy az embert helyezze előtérbe. És noha a technika mindig is döntő szerepet játszott abban, hogy melyik pilóta tud leggyorsabban körbeérni egy adott pályán, a csapatok számára mégis csak 1958-ban írták ki az első bajnokságot.
Már csak azért sem csoda, hogy az első években a versenyzőkön volt a hangsúly, mert az autók nagy része a korban már elavult technológiának számított. A háború után az autóipar is csak lassan talált magára, így az Alfa Romeo például olyan modelleket állított csatasorba az első szezonban, amelyeknek a gyártása még 1937-ben kezdődött. Ennek fényében viszont csak még nyomasztóbb volt erőfölényük, hiszen egyetlen "gyári" csapatként magasan domináltak a privátként nevező Maseratik és Talbotok, valamint az amatőrök által vezetett brit ERA és Alta autókból álló mezőnyben, némelyekre tíz másodpercet verve körönként. Az Alfa Romeók 1,5 literes, nyolchengeres motorja 330 lóerő leadására volt képes, amely ráadásul nagyszerű kezekben volt a kor olasz sztárjai, Giuseppe Farina és Luigi Fagioli, a brit Reg Parnell és a nemrégiben Európába költöző argentin tehetség, Juan Manuel Fangio által.
A dél-amerikai, olykor napokon át tartó hosszútávú versenyeken edződött Fangióról már ekkor is úgy tartották, hogy nagy sikerek várnak rá az új sorozatban, bár első F1-es hétvégéje több szempontból sem alakult rózsásan. Az argentin a harmadik helyről rajtolt és a második pozícióban haladt, amikor eltört autójában az olajcső, ezért méretes füstfelhővel övezve fel kellett adnia a futamot.
Ãm nem csak ekkor élt át kellemetlen pillanatokat Fangio a silvestone-i nyitány során. A futamelőtti ceremónián az esemény fontosságát felismerve megjelent az angol királyi család is. VI. György próbált érdeklődést mutatni a számára meglehetősen ismeretlen sport iránt, így igyekezett pár szót váltani a legtöbb versenyzővel. Amikor Fangióhoz ért, meglepve tapasztalta, hogy kérdésére az angolul nem beszélő pilóta zavartan így reagált: "No speak English, speak Italian, speak Spanish". Kellemetlen csend lett úrrá a jelenlévőkön, amiből Fangio végül ügyesen vágta ki magát, hiszen egy tolmáccsal azt mondatta Őfelségének, nincs szüksége beszédre ahhoz, hogy gyors legyen a pályán.
A reakció felhőtlen nevetést váltott ki az ünnepségen, és az argentin hamarosan bizonyította is, hogy nem a levegőbe beszélt. Noha az első futamot és az azévi bajnokságot is Farina nyerte, Fangio 1958-ban öt világbajnoki címmel a tarsolyában vonult vissza, amit csak az új évezredben egy másik legenda, Michael Schumacher tudott megismételni, majd kettővel túlszárnyalni is.
