
5. SMS-ben: Sébastien Bourdais
A sokszoros ChampCar-bajnok nagy reményekkel érkezett meg a Formula-1-be, ám egy-két jól sikerült versenyen kívül jóformán semmit nem tudott hozzátenni a Toro Rosso teljesítményéhez, így nem érhetett senkit túl nagy meglepetésként a kirúgása, ám az, ahogy tették, mégis némi szimpátiát kelthet vele szemben. Bourdais ugyanis elárulta, hogy a csapat mindössze egy SMS-re méltatta őt, így közölte, hogy a továbbiakban nem tartanak rá igényt.

4. A hazai futam előtt: Heinz-Harald Frentzen
1999-ben Frentzen a Jordannel két futamot nyert és a bajnoki címet ostromolta a Jordannel, ám másfél szezonnal később el kellett hagynia a csapatot, Eddie Jordan kirúgta az istálló történetének legsikeresebb versenyzőjét. Frentzen nem fogadta el a kirúgását, s a hír bejelentése után közölte a Telegraph újságírójával, hogy jogi útra tereli az ügyet. Ráadásul a hírt mindössze négy nappal hazai versenye előtt kapta meg, így a Német Nagydíjon már Ricardo Zonta vezette a 11-es számú Jordan-Hondát.

3. Igazságtalanul: Sergio Perez
Persze ez erősen szubjektív kategória, mégis sokan úgy érezték, hogy Sergio Perezt nem kellett volna egyetlen év után elküldenie a McLarennek, hiszen az idény második felére nagyon összeszedte magát, és az autó egyértelmű technikai hátránya ellenére egy-két remek produkciót is bemutatott. És valószínűleg a csapat is érezte, hogy a döntésük nem a legkorrektebb, hiszen őt elbocsátó főnöke, Martin Whitmarsh azonnal leszögezte, hogy segíteni akar Pereznek ülést találni, s csapattársa, Jenson Button is roppant elismerő szavakat szólt róla. A nyilatkozatokat olvasva tulajdonképpen azt sem érthettük, miért is küldték el Perezt...

2. Szitkozódva: Alain Prost
1990-ben Alain Prost a szezon hajrájáig verseny volt a bajnoki címre több mint egy évtizede hiába áhítozó Ferrarival Ayrton Senna ellen, s csak a nagy port kavaró suzukai ütközéssel veszítette el esélyét a győzelemre. Egy év múlva Prost már nem állt a Ferrari alkalmazásában... Az 1991-es autó rettenetesen sikerült, a francia egyetlen győzelmet sem tudott aratni, s nyíltan kritizálta a versenygépet: Japánban egy teherautóhoz hasonlította azt. A Ferrari igazgatója ez megelégelte, Prost hiába tett meg mindent a pályán, mennie kellett: "A szezon során tanúsított viselkedése nem érte el azt a szintet, amit a Ferrari elvár egy élpilótától. A viselkedése miatt a Ferrari kénytelen volt megszakítani ezt a kapcsolatot.

1. A bajnoki cím küszöbén: Damon Hill
Aligha érhet nagyobb igazságtalanság egy versenyzőt, mint ha csapata a világbajnoki cím kapujában közli vele, hogy mennie kell. Három futam volt hátra az 1996-os idényből, amikor a Williams bejelentette, hogy a bajnokságot csapattársa előtt 13 ponttal vezető Damon Hill szolgálataira a jövőben nem tartanak igényt. Mint később kiderült, ebben Hill is vastagon benne volt, hiszen a csapat a következő évre nyolcmillió dollárt kínált neki, ő viszont tizenkettőre vágyott, és nem fogadta el az ajánlatot. A Williams eddig nem volt hajlandó elmenni, így elváltak útjaik. Visszatekintve meglehetősen elhibázott döntés volt ez Hill részéről, hiszen a Williamsszel 1997-ben akár második bajnoki címét is megszerezhette volna, ráadásul az Arrowsnál kötött ki, ahol se győztes autót, se évi nyolcmillió dollárt nem tudtak neki biztosítani.