Miután hazájában, Argentínában több évet versenyzett, Jose-Froilan Gonzalez 1950-ben követte honfitársát, Juan-Manuel Fangiót Európába.
Első két Formula-1-es versenyén privát Maseratit vezetve kiesett, de 1951-ben a Ferrari gyári csapatának pilótája lehetett.
A Pampák Bikája - ez volt Gonzalez beceneve - a Brit Nagydíjon Silverstone-ban győzelmet aratott, miután Fangio Alfa Romeója ellen sikeresen védekezett. Ez volt az első Formula-1-es futam, melyet a Ferrari megnyert. Gonzalez az 1951-es szezont a harmadik helyen zárta.
A következő két évet az argentin pilóta a Maseratinál töltötte, habár az 1953-as szezont nem tudta végigversenyezni, mert Lisszabonban egy sportautó versenyen hátsérülést szenvedett.
1954-ben visszatérve a Ferrarihoz Gonzalez másodszor is megnyerte a Brit Nagydíjat, valamint több, a világbajnoki küzdelembe be nem számító futamon is a dobogó legfelső fokára állhatott. A 24 órás Le Mans versenyt Maurice Trintignanttal nyerte meg.
Az év végén Gonzalez fél ponttal megelőzve Mike Hawthornt második helyen végzett Fangio mögött.
Az 1954-es szezon volt Gonzalez utolsó éve nemzetközi szinten, 32 évesen úgy döntött, visszatér hazájába, Argentínába és a helyi versenyekre koncentrál.
Gonzalez 1960-ig időnként még indult Formula-1-es versenyen és újabb dobogós helyet szerzett hazai versenyén, 1955-ben Fangio mögött a második helyen végzett.
Gonzalez halálával Stirling Moss lett a legidősebb pilóta, aki Formula-1-es versenyt tudott nyerni pályafutása során.
