Az elmúlt évben összesen 128.031 db új személygépkocsit helyeztek forgalomba Magyarországon, ami 2019-hez képest 18,92%-os (-29.878 db) csökkenést jelent. A kishaszon-gépjárműveknél nagyságrendileg hasonló a helyzet: 15,87%-os volt a kereslet-visszaesés, ami darabszámban -4.158-nak felel meg. A járványügyi helyzet az óbudai vállalat működésére is rányomta bélyegét, de a Duna Autó Cégcsoport még a szerencsésebbek közé tartozik. Habár értékesítési trendje követte a visszaeső piacot, 2018-hoz viszonyítva így is pozitív mérleggel (+28,7%) zárta az évet. Összesen több mint 5.000 autót adtak át tavaly.
„Minek köszönhetjük, hogy a magyar autópiac túlélte a koronavírus okozta gazdasági válságot? Úgy gondolom, elsősorban annak, hogy a nagycsaládos autóvásárlási programot nem függesztették fel a veszélyhelyzet idejére, valamint, hogy az elektromos pályázat is újraindult” – árulta el Markó Zoltán, az óbudai társaság kereskedelmi és marketingigazgatója. „December végéig több mint 300 nagycsaládos szerződést kötöttünk meg, a nálunk vásárolt elektromos, illetve hibrid autók pedig közel 10%-át adták a 2020-as forgalmunknak. Részben ezzel is magyarázható, hogy magánvásárlóink aránya továbbra is magas, 45,3%, ami nagyobb, mint a piaci átlag. Emellett a járványügyi helyzet kiváltotta új vevői igényekhez is gyorsan tudtunk alkalmazkodni azáltal, hogy kiépítettük online értékesítési csatornáinkat. Ma már nem meglepő, ha reggel arra ébredünk, hogy az éjszaka folyamán eladtunk egy-egy autót a virtuális térben.”
Árérzékenyebbé vált fogyasztók
A Duna Autó Cégcsoport tavalyi eladásainak 87,7%-át tették ki az új, és mindössze 12,3%-át a használt gépkocsik. A vállalat adatai alapján egy újautó-vásárló átlagosan közel bruttó 7,4 millió forintot áldozott négykerekű társára, több mint 1 millió forinttal többet, mint 2019-ben. Ráadásul a vevők 16,87%-a engedhette meg magának, hogy bruttó 10 millió forint feletti összeget is kifizessen egy jól felszerelt modellért.
A tavalyi év legdrágább autója ismét egy Volvo XC90 volt, ami több mint bruttó 27,15 millió forintért kelt el, céges használatra. Magánvásárlóként a legtöbbet ugyancsak a svéd márka ezen modelljéért fizettek, igaz, finanszírozással, közel bruttó 23 millió forintot. A 2019-es értékesítési adatokhoz képest, mindkét említett esetben majdnem bruttó egymillió forinttal nőttek az értékek. Egyértelműen látszik tehát, hogy hiába emeltek árat az autógyártók – beépítve a díjszabásba a CO2-kibocsátás csökkentésére irányuló, drágább hibridtechnológiák költségeit –, a vásárlási kedv így sem esett vissza jelentősen – legalábbis nem emiatt. A magánvásárlók többsége (71,8%) továbbra is inkább készpénzre vásárol autót. A jó hír viszont az, hogy a jelentősebb dráguláson már tavaly túlesett az autópiac, újabb áremelés kisebb arányban várható 2021-ben.
2020 meghatározó trendjei
Markó Zoltán elmondása szerint a környezetvédelem kérdése egyre inkább foglalkoztatja a potenciális vevőket, amihez ösztönzőleg hat(ott) az állami, elektromos autóvásárlási támogatás is. Az árérzékenység azonban nem jelenti egyben azt is, hogy az ügyfelek lemondanának olyan igényeikről, mint a megfelelő biztonságtechnika, vagy a különböző kényelmi funkciók és a szórakoztató elektronikai eszközök.
A gázolajos gépjárművek továbbra sem a vásárlók kedvencei a Duna Autó Cégcsoport vevőinek, mindössze 24,7%-uk tette le voksát mellettük. A többség, 66,2% továbbra is a benzineseket részesítette előnyben 2020-ban. Hosszabb utakon a dízelek azonban továbbra is verhetetlenek. „Ezek a motorok ugyanis alacsonyabb fordulatszámon üzemelnek, ami kisebb fogyasztást és motorkopást, valamint hosszabb élettartamot eredményez, ráadásul alacsony fordulatszámon is nyomatékkal működtethetők. Arról nem is beszélve, hogy károsanyag-kibocsátásuk semmivel sem magasabb, mint benzines társaiké” – árulta el a szakember.
„Míg tavaly csak a terveket ismertük az alternatív meghajtás terjedésével kapcsolatban, addig mára már szinte nincs olyan márka, amely ne dobott volna piacra legalább egy mild-hibrid modellt. Elég, ha csak a Suzukit vesszük alapul, amely már csak hibrid hajtással gyártja járműveit, ráadásul néhány hónappal ezelőtt első tölthető (plug-in) hibrid modelljét, az Acrosst is bemutatta. Az autógyárak tehát felismerték, hogy egyre erősebb piaci trend a „zöld autózás”, ennek tükrében pedig kapacitásaikat folyamatosan úgy optimalizálják, fejlesztéseiket úgy ütemezik, hogy lépést tudjanak tartani a vevői igényekkel. E tekintetben talán 2020 tekinthető a csúcsnak, hiszen tavaly rengetegen mutatkoztak be újdonságaikkal a piacon. Az általunk forgalmazott 19 márka közül szinte már nincs is olyan, amely ne tudna többféle lehetőséget kínálni a környezettudatos fogyasztóknak. Jelenleg több mint 80 alternatív meghajtású modellt tudunk bemutatni az érdeklődőknek” – tette hozzá Markó Zoltán. A korábban említettek szerint a Duna Autó Cégcsoport tavalyi forgalmának közel 10%-a irányult az elektromos, illetve hibrid autókra. Míg a tisztán zöld energiával működők közül a Renault Zoe és a Nissan Leaf a legnépszerűbb – fej-fej mellett haladva – addig a plug-in hibridek esetében a Volvo XC90, a hibrideknél és a mild-hibrideknél pedig a Honda CR-V, illetve a Suzuki Vitara tűnik verhetetlennek.
Színesedik az élmezőny
Érdekes változások történtek a 19 márkát forgalmazó kereskedés vevői preferenciái között. Az évekig legsikeresebb Skoda Octaviához ugyanis felzárkózott a Kia Ceed, a 2020-ben új autót vásárlók közül a legtöbben ezt a két modellt választották. Őket pedig továbbra is a Suzuki Vitara és a Honda CR-V követi a Duna Autó Cégcsoport vásárlóinak népszerűségi listáján.
Az SUV-k térhódítása továbbra is tetten érhető, ismét több mint egyharmadát tették ki az Autóvárosban tavaly értékesített autóknak. A városi terepjárók mellett az alsó-közép és a kisautó kategória gépjárműveit választják a legszívesebben az ügyfelek. A 2019-es rangsorhoz képest csak egy-két helycsere történt, ami viszont számottevőbb, hogy a Volvo XC40 lett a harmadik legnépszerűbb SUV, miután több mint kétszer annyit értékesítettek belőle, mint egy évvel korábban. A kategóriák TOP3 modelljei az alábbiak:
Flottás, tenderes eladások tekintetében szintén megállapítható a Kia előnye (23%), amit a Skoda (17,3%) és a Suzuki (13,4%) követ, Octavia és Vitara modelljeiknek köszönhetően. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy egy-egy nagyobb megrendelés, elnyert pályázat is képes befolyásolni ezt a besorolást.
„A sorrend jócskán felborul, ha a nagycsaládosok szemszögéből vizsgáljuk a helyzetet. A Dacia Lodgy még mindig egyértelmű favorit, a megkeresések kb. 40%-a erre a típusra érkezett be hozzánk. Nem is csoda, hiszen ez a legelérhetőbb árú autó a 21 modellt magába foglaló, hétszemélyes kínálatunkban, amelynek kezdő, állami támogatással már csökkentett ára 3.049.000 forint. A képzeletbeli dobogó másik két fokán pedig a Skoda Kodiaq és a Peugeot 5008 áll, amelyek a szerződéskötéseink 16,9%, illetve 6,9%-át tették ki” – ismertette a Duna Autó Cégcsoport kereskedelmi és marketingigazgatója.
És hogy mit várhatunk 2021-től? Markó Zoltán elmondása szerint óvatos optimizmussal tekintenek az évre a magyar autópiac szereplői. Mindenki előre néz, és a tavalyi, nagyságrendileg 128 ezres személygépkocsi-forgalomhoz képest 5-9%-os növekedést várnak. Persze ezt jócskán alakíthatják majd a koronavírus 3. hullámának hatásai, valamint az átoltottsági arány alakulása.
