Noha végleges döntés még nincs, jók az esélyei annak, hogy már a közeljövőben ismét kínálhat városi sportautót a Peugeot. Az ikonikus GTi típusjelzést az új generációs 208-as viheti tovább – akár tisztán elektromos hajtással. Minderről Jean-Philippe Imparato, a Peugeot vezérigazgatója nyilatkozott a brit Autocar magazinnak, árnyalva azokat az értesüléseket, amelyek szerint a márka ambiciózus környezetvédelmi programjában nincs helye a sportos tradícióknak.
„A motorsportnak, mint műfajnak csak akkor van jövője, ha elektromos. A villamosított utcai autók mellett hiteltelen és értelmetlen volna egy belső égésű motorral hajtott sportautó” – nyilatkozta még korábban, a PSE (Peugeot Sport Engineered) sporthibrid gyártásba vételéről szóló bejelentésekor a cégvezető. Ugyanakkor azt sem rejtette véka alá, hogy „a PSE nem azonos, nem is lehet azonos a GTi-vel, mivel nem ugyanazt a felhasználói élményt nyújtják. A PSE teljes mértékben újraértelmezi a teljesítmény, a menetdinamika fogalmát.”
Ezek a kijelentések sokaknál megkongatták a vészharangot a GTi almárka felett, ám most úgy tűnik, a gyár mégsem tett le a nagy hagyományokkal rendelkező sportautó-családról. „Vannak piacok, ahol nagyon is erős piacra találhatna egy klasszikus ’hot hatch’. Most azon dolgozunk, hogy megalkossuk a jövő GTi-jét. Viszont egyetlen olyan modell van csupán, ahol létjogosultsága volna egy ilyen típusnak, és ez a 208-as – akár villanymotorral. Minden más modellcsaládunk esetében csak a PSE sportverziók jöhetnek szóba.” – magyarázta el a helyzetet a brit lap szerkesztőinek Imparato.
A tisztán elektromos sportautó gondolata egyre kevésbé hangzik ellentmondásosnak. A technológia eredendő előnye, az alapjárattól jelentkező, kiemelkedő forgatónyomaték páratlan menetdinamikai képességeket kölcsönöz minden villanyautónak. Mégis, részben érzelmi okokból, részben a tapasztalat hiánya miatt egészen a közelmúltig nem volt szokás egy lapon említeni a vezetés élményét és az elektromos hajtást. A fogyasztók ellenállását egyfelől az egzotikus villanymotoros hipersportautók piacra lépése enyhítheti, másfelől egyre többen fogadják el a mobilitás és az élet magától értetődő szereplőjének a villanyautókat.
Az újautó-eladási statisztikák félreérthetetlenül jelzik, hogy az európai fogyasztók egyre nagyobb számban szavaznak bizalmat az elektromos mobilitásnak. Az európai autógyártók szövetsége, az ACEA által közzétett adatok[1] szerint 2019-ben több mint másfélszeresére (+52,9%) nőttek a hálózatról tölthető személygépkocsik eladásai, az emissziómentes közlekedésre tartósan alkalmas autók immár az eladások 3 százalékát teszik ki. Ugyanezzel a fokozódó érdeklődéssel találkozott a Peugeot is, amikor a márka első tisztán elektromos járművére, az e-208-ra két és félszer annyi előrendelést adtak le tavaly ősszel az ügyfelek, mint amivel a gyártástervezésnél kalkuláltak.
Habár az esetleges 208 GTi-nek jelenleg a sorsa sem ismert, nem hogy a műszaki paraméterei, az biztos, hogy a Peugeot döntéshozói csak akkor adnak zöld jelzést a projektnek, ha a tervezett autó képes felnőni azokhoz az igen magas elvárásokhoz, amelyeket elődei támasztottak.
Ezt a bizonyos lécet az 1984-es Peugeot 205 GTi helyezte magasra, amikor a tradicionális sportautók örök érvényű receptjét ültette át egy sorozatgyártású, nagy használati értékű modellbe. A minimális tömeg, a közvetlen kormányzás, a feszes, mégsem kényelmetlen futómű és a fordulatszám-kedvelő motor felszabadult örömautózást tett lehetővé.
Az 1987-től gyártott Peugeot 309 GTi a 205-ös nyújtott padlólemezére épült, ami egyenletesebb tömegelosztással, valamint nyugodtabb, kiszámíthatóbb irányíthatósággal ruházta fel. A családba jóval később, 1996-ban érkezett meg a Peugeot 106 GTi, amely a nagy elődhöz hasonlóan hajlamos volt a túlkormányzottságra, és pontosan ez tette korának egyik legélvezetesebben vezethető autójává – nem csak a saját méretosztályában.
Az 1997-es Peugeot 306 GTI a gyár motorsport-részlege által fejlesztett, akkoriban szenzációszámba menő, hatfokozatú kézi sebességváltóval, lelkesen pörgő motorral és a minimumon tartott tömeggel ejtett bámulatba sokakat.
A 206 GTi esetében új receptet alkalmazott a Peugeot: a motor teljesítményét 2003-ban 180 lóerőre emelték, a spártai felszereltséget javították, a futómű komfortosabb lett. A GTi ezzel elindult a gran turismók irányába vezető úton, amiről a turbómotoros Peugeot 207 GTi (2007) után gyorsan visszatalált eredeti küldetéséhez: az első generációs Peugeot 208 GTi (2013) másfél mázsával könnyebb volt közvetlen elődjénél, így dinamikusan és készségesen kanyarodott, ráadásul kifinomultabb és elegánsabb volt az embléma bármely korábbi viselőjénél.
Független tesztelők szerint az elmúlt három és fél évtized során ez a legutóbbi kiadás állt a legközelebb ahhoz a szellemiséghez, amit az eredeti 205 GTi képviselt – minden feltétel adott tehát ahhoz, hogy az (egyelőre csak reményként létező) e-208 GTi is hű maradjon a nagy elődhöz, új értékekkel egészítve ki annak eszköztárát.
