Nem is gondolnád, mi hajtja majd a jövő buszait

A Toyota azt tervezi, hogy 2018-ban megkezdi a tanulmányon alapuló sorozatgyártású autóbusz forgalmazását: az első széria várhatóan több mint 100 járműből áll majd, amelyek a japán fővárosban állnak szolgálatba a 2020-as tokiói olimpiai és paralimpiai játékokon. A Toyota két cél szem előtt tartásával fejlesztette ki a Sora autóbusz-tanulmányt: az egyik, hogy a Mirai személyautóban, illetve targoncákban már működő hidrogén üzemanyagcellás hajtásból a lehető legtöbbet hozza ki a tömegközlekedés területén, a másik pedig, hogy a busz magasabb szintű kényelmet nyújtson az utasoknak.

A világ jelenleg egyetlen sorozatgyártott hidrogén üzemanyagcellás személyautója, a Toyota Mirai, valamint a melléktermékként csupán tiszta vizet kibocsátó technológiával hajtott targoncák, busz- és teherautó-tanulmányok után a Toyota bemutatta a világ első, az általa jegyzett környezetbarát hibrid technológiára alapuló hidrogén üzemanyagcellás technológiával működő, sorozatgyártásra érett buszát, a SORA-t. A Toyota egy olyan busz megalkotására törekedett, ami környezetbarát működésével az egész világ és minden ember hasznára válik, ráadásul többet nyújt a közösség számára, mint egy egyszerű közlekedési eszköz. Az autóbuszt a Mirai üzemanyagcellás járműhöz (FCV) kifejlesztett Toyota üzemanyagcellás rendszer (TFCS) hajtja (ez a rendszer működik egyébiránt a Toyota FCV Plus és a Lexus LF-FC tanulmányban is), amely környezetbarát működése közben sem széndioxidot, sem egyéb káros anyagot nem bocsát ki. A Sora modellt nagy kapacitású külső elektromos csatlakozóval is felszerelték (9 kW maximális kimenet, 235 kWh teljesítmény), így természeti katasztrófák idején vészhelyzeti áramforrásként is használható.

Mivel a buszt olyan környezetben képzelték el, ahol minden időszakban sok – ugyanakkor erősen változó számú – utast szállít, a Toyota kiemelt figyelmet fordított a jármű kényelmére, biztonságára és nyugodt légkört teremtő belső kialakítására, hogy minden, rendszeresen ingázó ember kellemesen érezze magát utazás közben. A buszt olyan üléssorokkal is felszerelték, amelyek ülőlapja használaton kívül automatikusan felfelé csukódik, hogy helyet biztosítson a babakocsival vagy kerekes székkel közlekedők számára. Ha erre éppen nincs szükség, akkor az ülések lehajthatók, és extra üléssort kínálnak a többi utas számára.

Az autóbuszon belül és kívül felszerelt nyolc, nagy felbontású kamera tisztán látja a jármű körül feltűnő gyalogosokat és kerékpárosokat, és a biztonsági rendszer hang- és fényjelzéssel figyelmezteti a vezetőt egy esetleges veszélyhelyzetre. Mindezen felül a gyorsításvezérlés funkció megakadályozza, hogy a busz hirtelen rándulással nekilóduljon; a jármű finoman gyorsít álló helyzetből, hogy az állva utazó emberek ne veszítsék el az egyensúlyukat. Mivel a buszban nincs hagyományos sebességváltó, a fokozatváltással járó rántások sem törik meg a mozgás lendületét. Az automatikus érkezésvezérlés érzékeli az útfelületre festett segédvonalakat, és automatikus kormányzással és lassítással úgy állítja be a járművet a buszmegállóba, hogy a járdaszegélytől 3-6 centiméterre álljon meg, legfeljebb 10 centiméterrel a kijelölt fel-és leszállási pont előtt vagy mögött (az autóbusz úgy áll be a megállóba, hogy kis távolság marad a jármű és a járdaszegély között). Ez megkönnyíti a babakocsival vagy kerekes székkel közlekedők fel- és leszállását. A buszközlekedés kihasználtságát, gyorsaságát és pontosságát – vagyis kényelmét – jelentős mértékben javítja a buszban megtalálható ITS Connect rendszer, ami jármű-jármű és jármű-infrastruktúra kapcsolattal biztosít biztonságos közlekedést, összehangolva a buszjáratok érkezését, és elsőbbséget biztosítva a tömegközlekedés számára a közlekedési lámpáknál.

Bár a dizájn a szokványos autóbusz-képet idézi, valójában nagyban különbözik a hagyományos autóbuszok dobozformájától. A jármű első és hátsó világítása LED-technológiával működik, és számos formai megoldás gondoskodik arról, hogy az üzemanyagcellás busz első pillantásra felismerhető legyen. A SORA név egyébiránt egy betűszó, ami a víz körforgását jelképező Sky, Ocean, River, Air (Égbolt, Óceán, Folyó, Levegő) szavak kezdőbetűiből áll össze.

„A jövő abszolút zöld, nulla emissziós meghajtását jelentő hidrogén üzemanyagcellás technológia széles körű elterjedésének gátja jelenleg az infrastruktúra, ennek kialakítása azonban, szemben az elektromos töltőhálózattal a ma is meglévő üzemanyagkutak minimális átalakításával egészen gyorsan és költséghatékonyan megoldható, anélkül hogy ezzel megnövekedett terhelésnek tennénk ki az elektromos hálózatot. Japánban 11 piaci szereplő összefogásával már megkezdődött a hidrogén töltőállomás hálózat tömeges kiépítése, így 2020-ra a szakértők már 160 töltőállomással és mintegy 40.000 hidrogén üzemanyagcellás járművel számolnak a szigetország útjain.” – avat be Varga Zsombor, a Toyota és Lexus márkák magyarországi kommunikációjáért felelős vezetője.

„Az Egyesült Államok a maga 60 hidrogén töltőállomásával ma még gyerekcipőben jár, de az állami támogatásnak (pl. Kaliforniában) köszönhetően rohamléptekkel halad előre. Európában már most bíztató a helyzet, jelenleg 81 nyilvános hidrogéntöltő állomás üzemel kontinens szerte (45 Németországban, 10 Dániában, 6-6 Norvégiában és az Egyesült Királyságban, 4-4 Ausztriában és Svédországban, 2 Hollandiában, és 1-1 Belgiumban, Franciaországban, Olaszországban és Svájcban), de ha a közeljövőben nyílna töltőállomás Magyarországon, még egy erősen elit klub tagjai lennénk. 2020-ra ugyanakkor a szakértők már összesen 520 európai töltőállomással számolnak (ebből 150 Németországban, 65 az Egyesült Királyságban, 15 Dániában), amiben nem kis szerepe van a kontinens adottságainak a megújuló energiaforrások területén. Kicsit még távolabbra tekintve Németországban 2023-ra már 400, 2030-ra az Egyesült Királyságban pedig 1150 hidrogéntöltő állomás megnyitását várják. Mindezzel a kontinens élen járhat a jövő abszolút zöld közlekedésének megvalósításában.” – mutat rá  szakember.

Ez év januárjában egyébiránt a világ meghatározó globális nagyvállalatai, autógyártók és energetikai vállalatok, köztük a hidrogén üzemanyagcellás technológia fejlesztésében élenjáró Toyota mellett az Air Liquide, az Alstom, az Anglo American (brit bányavállalat), a BMW, a Daimler, az Engie (francia gáztársaság), a Honda, a Hyundai, a Kawasaki, a Linde (német ipari gáztársaság), a Shell, és Total létrehozták a Hidrogén Tanácsot. A globális, magas szintű tanácsadó testület célja azon túl, hogy bemutassa a hidrogén alapú technológiák fejlesztése területén elért legfrissebb eredményeket az, hogy rávilágítson azoknak az energiaváltásban betöltött központi szerepére a klímacélok, az energiabiztonság és a versenyképesség vonatkozásában, és fellépjen a jobb alkalmazási körülmények, például a jogi környezet és a gazdasági szabályozói háttér érdekében. Ez utóbbinak egyik legfontosabb eszköze az együttműködés az ajánlások megfogalmazása a politikai döntéshozók, az üzleti közösségek, a nemzetközi és civil szervezetek számára.

„Részben a Hidrogén Tanács erőfeszítéseinek, részben pedig annak köszönhetően, hogy a Toyota a valódi zéró emissziós hidrogén üzemanyagcellás technológia mihamarabbi elterjedése érdekében ingyenesen osztja meg versenytársaival az ezzel kapcsolatos több, mint 5600 szabadalmát, a szakértők 2020-tól éves szinten világszerte minimum 30.000 új hidrogén üzemanyagcellás autó értékesítésével számolnak, számuk pedig az infrastruktúra terjedésével, az autók árának és fenntartási költségeinek csökkenésével exponenciálisan növekszik majd. A közösségi közlekedésnek, így a hidrogén üzemanyagcellás buszoknak (és teherautóknak) a kezdeti átmeneti időszakban önmagukon túlmutató szerepe is van: az ő fogyasztásuk ugyanis még a hidrogén üzemanyagcellás személyautók eleinte alacsony száma mellett is rentábilissá teheti a hidrogén töltőállomások üzemeltetését, hozzájárulva az infrastruktúra gyorsabb bővüléséhez, amely magával vonja a technológiával meghajtott személyautók gyorsabb térnyerését is. Éppen ezért ennek kapcsán több országban előrehaladott egyeztetések folynak az üzemanyagszolgáltatók és a helyi közlekedési vállalatok között.” – árulja el Varga Zsombor.

A SORA hidrogén üzemanyagcellás busz legfontosabb műszaki adatai