Addig, amíg nem áll rendelkezésünkre az időutazás, ez aligha sikerülhet. Viszont ha három nap erejéig is, de a szeptember 16-18. között megrendezett Goodwood Revival felelevenítette a látogatók számára, milyen is volt az élet 1966 előtt. Aki az angol West-Sussex tartományban található Goodwood birtokra betette a lábát, mintha visszalépett volna legalább hat évtizedet: korabeli üzletek, kosztümök, járművek, dallamok kavalkádja kápráztatta el, míg az égbolton a második világháborúban hősként harcoló Spitfire bombázók cirkáltak. A stáb, de a közönség is megadta a módját, korabeli ruházatban lepték el a kúria makulátlan gyepét. Jómagam is mintha a Peaky Blinders angol sorozatból léptem volna ki a csodaszert áruló ügyeskedő kereskedők, második világháborús katonák, bombázó pilóták, angol munkásasszonyok, Elvis, Austin Powers, hippik és dohányzó apácák közé... Az idei Revival különös hangsúlyt fektetett azokra az ínséges időkre, amikor elődeink nem tudták mindig új termékre váltani a szakadt régit, hanem azokat addig foltozgatták, javítgatták, amíg csak lehetett.
A három napos Revival ideje alatt a March grófjának goodwoodi birtokához tartozó versenypályán 1966 előtti versenyautók és motorkerékpárok vívtak ádáz csatát. Goodwood amúgy 1948-1966 között aktív pályaként működött, több megbízhatósági versenynek is otthont adott. A gyors és technikás pálya gazdag múltja örömet és tragédiát egyaránt tartalmaz, hiszem itt aratta első (és utána számtalan) győzelmét Graham Hill, ugyanakkor itt ért véget Sir Stirling Moss aktív karrierje és sajnos Bruce McLaren is itt szenvedett végzetes balesetet.
A Goodwood Revival annyira népszerűvé vált napjainkra, hogy számos híresség is benevezett a különböző futamokra: Jenson Button, Tom Kristensen, Derek Bell, Jochen Mass, Stefan Johansson, Pedro de La Rosa, André Lotterer, Neel Jani, Stoffel Vandoorne, Jean-Eric Vergne, Emanuele Pirro, Romain Dumas, Craig Breen, Alex Brundle és Rowan Atkinson (igen, Mr. Bean, Johnny English...) sanyargatták versenyautóikat. A fesztivál legnagyobb attrakciója viszont a hatszoros IndyCar-bajnok Scott Dixon, a hétszeres NASCAR.bajnok (és jelenleg IndyCar-pilóta) Jimmie Johnson, a háromszoros Indy 500-győztes (és négyszeres IndyCar-bajnok) Dario Franchitti, valamint az 1996-os F1 bajnok Damon Hill voltak.
A Goodwood Revival Graham Hill számos versenyautóival emlékezett meg az angol legenda hatvan éve megszerzett első F1-es világbajnoki címére, amelyet fia, Damon vezetett fel az 1962-es bajnok BRM P578 kormánya mögött. Ugyan Graham leginkább angol versenyautókban ért el sikereket, azért Ferrarival sem volt kutyaütő, hiszen 1963-ban pont itt, Goodwoodban nyerte meg a TT versenyt egy Ferrari 250 GTO-val. Számos maranellói versenygép mellett ez az autó is része volt a Ferrari 75 éves ünneplésének, mint ahogy Stirling Moss 1960-as sötétkék 7-es számú, szintén TT-győztes 250 GTO modellje is.
Aki szeretne picit visszalépni az időben és ismét átélni egy letűnt hőskor élményeit (nem utolsó sorban motorsport-szemszögből), az semmiképpen ne mulassza el a jövő évi Goodwood Revivalt. Máris lehet kutatni a nagyszülők padlásán megfelelő kosztümök után...
