A tegnap San Juan és Chilecito közt életét vesztő Michal Hernik a 29. résztvevő, aki életét vesztette a Dakar Ralin. A leginkább veszélyeztetett helyzetben a motorosok vannak, hiszen 21 áldozat a kétkerekűek mezőnyéből került ki. Öt autós halt meg balesetekben (köztük egy sofőr, három navigátor, illetve egy utazó szerelő), valamint három kamionos vesztette életét, ám csak egyikük balesetben, a másik kettő halálát gépfegyver, illetve akna okozta.
A 29 résztvevő mellett legalább ugyanennyi civil, illetve a verseny személyzetéhez tartozó áldozata volt a Dakarnak 36 év alatt, aligha túlzás tehát, hogy a világ legveszélyesebb versenyének nevezik a sivatagi száguldást. Ezen esetek közül alighanem legismertebb az 1986-os helikopterbaleset, melynek a verseny megálmodója, Thierry Sabine is áldozatául esett.
1979. január 6. Patrice Dodin volt a verseny történetének első áldozata: az Afrikában élő francia versenyző az Agadezből induló szakasz rajtjához készülve elesett, miközben sisakját igazgatta. Dodin egy kőbe ütötte fejét, koponyatörést szenvedett, s később Párizsban meghalt.
1982. január 7. Bert Oosterhuis, a korábbi holland bajnok motorversenyző Algériában szenvedett halálos balesetet. Az azévi versenyen később egy újságíró és egy fiatal fiú is életét vesztette.
1983. január 14. A negyedik versenyén induló, s 1980-ban a harmadik helyen végző francia motoros, Jean-Noel Pineau egy összekötő szakaszon egy katonai járművel ütközött és életét vesztette Felső-Volta (a mai Burkina Faso) területén.
1986. január 2. A japán Yasuko Keneko még a verseny franciaországi szakaszán ütközött egy nem a versenyhez tartozó autóssal, aki állítólag részeg volt. A 41 esztendős motoros mindössze nyolc kilométerre az aznapi szakasz végétől szenvedett végzetes balesetet.
1986. január 11. A francia Jean-Michel Baron Nigerben, a 10. gyorsaságin bukott Hondájával, a szemtanúk szerint épp a táskájában keresett valamit, amikor elesett. Maga Thierry Sabine mentette ki helikopterrel, ám sérülései igen súlyosak voltak. Baront néhány nappal később Franciaországba szállították, ahol 24 éven át feküdt vegetatív állapotban, mielőtt végül 2010-ben meghalt. Jean-Michel Baron soha nem tért magához balesetét követően.
1986. január 22. A Dakar-alapító Thierry Sabine és négy másik ember, köztük a népszerű énekes, Daniel Balavoine életét követelő helikopterbaleset után az 1986-os Dakar még egy tragédiát tartogatott. Az olasz Giampaolo Marinoni az utolsó szakaszon, negyven kilométerrel a vége előtt elesett. A 31 esztendős motoros talpra állt, és be is fejezte a versenyt a 13. helyen, ám az esés során megsérült a mája. Dakarban megműtötték, ám már késő volt, a kialakuló fertőzésbe két nappal később belehalt.
1988. január 9. Dakar első nem motoros áldozata: a holland Kees van Loevezijn, a Theo van de Rijt kamionjában ült, amikor a DAF több mint 180 kilométeres sebességgel felborult, és a felismerhetetlenségig összetört. A kabin jobb oldalán ülő van Loevezijn kirepült a kamionból, és szörnyethalt, míg két társa súlyos sérüléseket szenvedett. A DAF kiszállt a versenyből, s hamarosan beszüntette minden motorsport-tevékenységét, a versenykamionokra vonatkozó szabályokat pedig több ponton szigorították az esetet követően.
1988. január 9. Van Loevezijn balesetének napján egy másik haláleset is történt: Rene Boubet autója műszaki hiba miatt nekicsapódott Klaus Seppi Mercedesének, s felborult. Boubet navigátora, Patrick Canado kirepült az autóból, és azonnal meghalt. Miután a halálesetek kilenc éven át megkíméltek az autósokat és a kamionosokat, kettős tragédiával ért véget ez a „szerencsesorozat”, van Loevezijn pedig máig az egyetlen kamionos, aki versenybalesetben halt meg a Dakaron.
1988. január 17. Jean-Claude Huger, a francia elnök állandó motoros kíséretének tagja, Maliban esett el motorjával, fejét egy sziklának ütötte, kómába esett, és két nappal később meghalt. Ő volt a harmadik versenyzőáldozata az 1988-as Dakarnak, melyen négy néző is életét vesztette, egy motoros pedig örökre lebénult.
1991. január 3. Miután három éven át elkerülték a tragédiák a versenyt, az 1991-es Dakar líbiai szakaszán ismét halálos baleset történt. A későbbi kamionos győztes, Jacques Houssat összeütközött egy Henri De Roissard által vezetett Nissannal, melynek navigátora, Francois Picquot súlyos fejsérüléseket szenvedett, s később egy franciaországi kórházban meghalt. De Roissard egyébként nyolc év múlva egy másik végzetes baleset részese is volt: az 1999-es versenyen egy rendőr halt meg, amikor a Burkina Fasó-i hatóságok járműve De Roissard kamionjával ütközött.
1991. január 13. A Citroen gyári csapatához tartozó szerelőkamion vezetőjét, Charles Cabannes-t mali lázadók agyonlőtték egy falu mellett. A gyilkosságot senki nem vállalta magára. A következő két szakaszt katonai kísérettel, időmérés nélkül teljesítette a mezőny.
1991. december 27. Az 1992-es Párizs-Fokváros Rali a szokásosnál jóval hosszabb útvonal miatt még az óévben megkezdődött, sajnos már az első napokban egy tragédiával, mely a Dakar történetének egyetlen olyan balesete, melyben két résztvevő vesztette életét. A Jean-Louis Schlessert kísérő Land Rover Defender felborult a líbiai sivatagban, s a terepjáró bukókerete összecsuklott a becsapódás erejétől. Az autóban ülő Laurent Le Bourgeois-nak és Jean-Marie Sounillacnak esélye sem volt a túlélésre.
1992. január 7. Kongóban újabb baleset történt a maratoni versenyen: az 1989-es motoros győztes Gilles Lalay egy gyorsasági végét követő összekötő szakaszon frontálisan ütközött egy a szervezőkhöz tartozó orvosi autóval. Kórházba szállították, de nem sokkal később belehalt sérüléseibe.
1994. január 8. A ötödik Dakarján induló Michel Sansen Mauritániában egy aszfaltozott összekötő szakaszon, nagy sebességnél bukott motorjával, és azonnal életét vesztette.
1996. január 3. Az egyik legismertebb dakaros tragédia: a Citroen egyik Mercedes márkájú szervizkamionját vezető Laurent Gueguen Marokkóban letért a kijelölt útról, és aknára hajtott. Két társa meg tudott menekülni a felboruló és kigyulladó kamionból, a 27 éves sofőr viszont nem volt ilyen szerencsés... Ő volt a Dakar második, s eddig utolsó kamionos áldozata.
1997. január 5. Az első Dakarján induló 45 esztendős francia Jean-Pierre Leduc Maliban esett el KTM-jével, és szörnyethalt. A baleset az 1997-es kiírás második szakaszán történt. Egészen 2005-ig ő volt a Dakar utolsó motoros áldozata.
2002. január 8. Öt éven át nem halt meg egyetlen résztvevő sem a Dakaron, ez a sorozat szakadt meg 2002-ben Mauritániában, amikor a Toyota egyik támogatóautója Aleg közelében felborult a sivatagban. Daniel Vergnes szerelő kirepült az autóból, és életét vesztette, míg a másik három bent ülőt kórházba szállították.
2003. január 11. Daniel Nebot Líbiában, a sivatagban borult fel nagy sebességnél Toyotájával, s mire a mentőcsapatok a helyszínre értek, navigátora, Bruno Cauvy belehalt sérüléseibe. Ez volt a Dakar történetének második autós halálesete, mely egy nem a támogatóautók közé tartozó egységgel történt. A francia Cauvy máig a Dakar utolsó autós áldozata.
2005. január 6. A spanyol Jose Manuel Perez Zouerat és Tichit közt bukott motorjával. Súlyos hasi sérüléseket szenvedett, életmentő műtétet hajtottak végre rajta, előbb Dakarba, majd Spanyolországba szállították, de az orvosok minden erőfeszítése ellenére négy nappal balesete után meghalt.
2005. január 11. Egy nappal Perez halálhírének bejelentését követően az utolsó Dakarját teljesítő kétszeres győztes, Fabrizio Meoni elesett, és nyakát törte az Atar és Kiffa közti szakaszon. A jelentések szerint az olasz nagyság halálát szívroham okozta. A motorosok mezőnye a következő szakaszt töröltette, és lassú menettel tisztelegtek az elvesztett versenytárs emléke előtt.
2006. január 9. Az előző évi Dakart a hatodik helyen záró népszerű ausztrál motoros, Andy Caldecott, aki a sérült Jordi Durant helyettesítette a KTM-nél, Mauritániában elesett, és azonnal meghalt. Caldecott néhány nappal korábban még szakaszt nyert a versenyen.
2007. január 9. Napra pontosan egy évvel Caldecott halála után a dél-afrikai Elmer Symons, aki először indult motorral a Dakaron, Marokkóban elesett, s hiába ért a helyszínre nyolc perc alatt a helikopter, már csak a halál beálltát tudták rögzíteni. Symons balesetekor vezette a maratoni kategóriát.
2007. január 20. A hatodik Dakarját teljesítő Eric Aubijoux az utolsó előtti szakaszon, mindössze 15 kilométerre Dakar városától elesett, és meghalt. A halál pontos okáról ellentmondásos az információk, ahogy azzal kapcsolatban is, hogy a szívroham az esés oka vagy következménye volt. Egyes feltételezések szerint Aubijoux halálát a nap korábbi részében elszenvedett balesete során szerzett belső sérülések okozták. Ő volt a Dakar utolsó afrikai áldozata.
2009. január 4. A Dél-Amerikába költöző verseny már a második nap tragédiát hozott, ráadásul igen bizarr, a Dakar történetének talán legfurcsább incidense történt Santa Rosa de la Pampa és Puerto Madryn közt. Az első Dakarján induló francia Pascal Terry motorjából kifogyott az üzemanyag, s jelzett a mentőcsapatoknak. Nem sokkal később azonban ők azt az információt kapták, hogy Terry megérkezett a célba, csakhogy mint később kiderült, a bátyjával keverték össze, aki szintén indult a versenyen. Pascal Terryt három nappal később, holtan találták meg motorja mellett. Halálát ödéma okozta, ám a feltételezések szerint megmenthették volna, ha az első vészjelzéskor elindul a keresés.
2012. január 1. Jorge Andres Martinez Boero haláláig versenyző három éven át nem vesztette életét a Dakaron. A 2012-es kiírás első napján szakadt meg ez a jó sorozat, amikor a versenyen másodszor induló argentin Martinez Boero mindössze négy kilométerrel a szakasz vége előtt száz kilométeres tempó felett elesett. Több néző és egy perui versenytársa azonnal Boero segítségére siettek, ám súlyos mellkasi sérüléseibe a kórházba szállítás közben belehalt.
2013. január 11. A francia Thomas Bourgin Chilében vesztette életét a Calama és Salta közti szakasz rajtjához tartva. Az első Dakarján induló motoros egy helyi rendőrautóval ütközött frontálisan, s az orvosok már csak a halál beálltát tudták megállapítani.
2014. január 10. Az 50 esztendős Eric Palante, aki 11. Dakarján vett részt 2014-ben, a verseny ötödik szakaszán nem ért be a célba, így elkezdték keresni. Másnap reggel találtak rá 143 kilométerre a szelektív rajtától, motorja mellett. A boncolás kiderítette, hogy halálát az extrém hőség okozta. Mivel motorja nem sérült meg, valószínű, hogy megállt, amikor rosszul lett, de nem adott le vészjelzést, s nem is vette le felszerelését, ami csak rontotta a helyzetet – állapota miatt valószínűleg képtelen volt a döntéshozatalra. Motorja mellett térdelve találták meg holtan.
2015. január 6. Az Dakar-újonc Michal Hernik holttestét a verseny harmadik szakaszán, motorja mellett találták meg. A halál oka egyelőre nem ismert, ám az első jelentések szerint balesetre utaló jel nem látszott a versenyző testén.
