Steward
Admin
Pontállások Versenynaptárak Pilóták Csapatok
2019. február 18. hétfő
Retro

Retro - A halál, mely megszüntetett egy csapatot

1930-ban ezen a napon született a brit Stuart Lewis-Evans, aki nagyon korán az F1 egyik hősi halottjává vált, ám előtte még meglepő pole-jával részt vett az olaszok egyik legemlékezetesebb felbosszantásában.

Lewis-Evans versenyzőcsaládban született az angliai Lutonban, így egyáltalán nem volt meglepő, hogy ő is erre a pályára állt. Az ’50-es években pedig brit tehetségként egyáltalán nem volt olyan nehéz bejutni a Formula-1-be egy-egy versenyre, mint napjainkban, így Lewis-Evanst is felkarolta a Connaught, hogy kipróbálja magát az 1957-es Monacói Nagydíjon.

Az Alta motort használó csapat elavult technikája nem tudta felvenni a versenyt a mezőny legjobbjaival, ám Lewis-Evans a mindenkori egyik legjobb debütáláskor elért eredményt bemutatva a negyedik helyig kormányozta az autót. Alakításával azonnal felkeltette a Vanwall csapatfőnökének, Tony Vandervellnek a figyelmét, aki a következő futamra le is igazolta őt, és így a Francia Nagydíjon már két rutinos honfitársa, Stirling Moss és Tony Brook csapattársa lett.

picture_9

Általánosságban elmaradt a két sztárpilóta mögött, ám a bajnokságon kívüli marokkói versenyen tündökölt, majd pedig az Olasz Nagydíjon sokak megdöbbenésére a pole-t is megszerezte. Közvetlenül mögé kvalifikálta magát Moss és Brooks is, és mivel a Monzában akkor érvényben lévő rajtfelállás szerint egy sorban három autó foglalt helyet, ez azt is jelentette, hogy a három brit autó lett jogosult az első rajtsor lefoglalására. A szervezők azonban nem tudtak megbarátkozni a gondolattal, hogy olaszföldön egyetlen piros autó sem áll elöl, ezért másnapra elérték, hogy módosítsák a rajtkockák leosztását. Ennek értelmében már 4-3-4-3-as minta szerint foglalták el a helyüket a pilóták a rajtrácson, így pedig megoldották, hogy a hazai csapatnál, a Maseratinál versenyző Juan Manuel Fangio is az első sorba kerüljön.

1958-ra lényegesen feljavult a Vanwall teljesítménye, hiszen a csapat minden futamnak favoritként vágott neki változatlan pilótafelállással. Moss és Brooks három-három versenyt nyertek, ám a műszaki hibák legtöbbször Lewis-Evanst érték utol, aki az év során csak háromszor ért célba, noha ezek során kétszer felállhatott a dobogó legalsó fokára. Ám amikor tehette, egyértelműen megmutatta képességeit, például amikor Zandvoortban ismét első rajthelyet szerzett.

picture (1)_5

Az ígéretesen induló, egyre nagyobb lendületet kapó karrier azonban mindössze 14 Formula-1-es rajt után véget ért az 1958-as marokkói szezonzárón. A brit az ötödik helyen haladt, amikor motorja felrobbant, az abból kifröccsenő olaj pedig Lewis-Evans overallját is elöntve lángra kapott. A versenyző képes volt kiugrani az autóból és a pályamunkások tűzoltó-készülékekkel meg is szabadították őt a lángoktól, de így is súlyos égési sérüléseket szenvedett. Visszaszállították hazájába, ahol a legjobb orvosi kezelésben részesült, de már nem tudtak rajta segíteni, és hat nappal balesete után elhunyt.

A Vanwall egészéves stabil teljesítményével megnyerte abban az évben az F1 első alkalommal kiírt konstruktőri pontversenyét, de pilótájuk halálhíre mellett nem sok okuk volt az ünneplésre. Tony Vandervellt annyira megrázták a történtek, hogy eldöntötte, végérvényesen kiszáll csapatával a sportból, így a Formula-1 első bajnokcsapatának már nem is nyílt alkalma az ismétlésre.

Ha ismerőseid figyelmébe ajánlanád a cikket, megteheted az alábbi gombokkal:
Olvastad már?