Az évfordulón Koncz Gábor ügyvezető igazgató a következőket mondta: „Büszkék vagyunk arra, hogy az Opel illetve anyacége, a General Motors volt az első nemzetközi autóipari cég, amely Magyarországon megjelent. Beruházást hozott ide, autó- és motorgyárat épített és létrehozta a márka kereskedelmi hálózatát. Szintén ipartörténeti elsőség, hogy az Opel gyártotta az első magyar személyautót, ikonikus képe lett a rendszerváltás időszakának, amikor Antall József miniszterelnök levezeti az első Opel Astrát a gyártósorról.”
Ugyanakkor az Opel aktuális elsőségekkel is büszkélkedhet. Koncz Gábor így folytatta: „ Ma Magyarországon Opelből fut a legtöbb, számuk megközelíti a félmilliót és ebből több, mint négyszázezret mi adtunk el – a négyszázezrediket valamikor tavaly szeptemberben. És végül még egy fontos elsőség: az elmúlt öt évben megszakítás nélkül az Opel állt az első helyen a hazai személyautó értékesítésben.”
Hogyha ma magyarországi autóiparról beszélünk, már senki sem kapja föl a fejét, pedig ez a rendszerváltás előtt, jó 25 éve éppoly „eretnek” gondolatnak számított, mint mondjuk a szabad határátlépés. Érdekes módon a 80-as évek végén, amikor megindult az a demokratizálódási folyamat, amely az első szabad választásokhoz vezetett, havonta röppentek föl a hírek a lehetséges magyarországi személyautó gyártásról – nem véletlenül. A KGST munkamegosztásban Magyarországnak jutott autóbusz és teherautó gyártás, de személyautó nem. Így a személyautó gyártásról szóló hírek éppúgy az adott rendszer kereteit feszegették, mint a demokratizálódási folyamat politikai lépései.
A világ akkori legnagyobb autóipari cége, a General Motors a 80-as évek végén európai leányvállalatának, az Opelnek a motorgyártó kapacitását kívánta bővíteni és tudatosan Közép-Európában keresett megfelelő helyet, hiszen az ottani alacsonyabb gyártási költségek nyilvánvaló versenyelőnyt jelentettek. Ez a térség azonban olyan ismeretlen terep volt, amely az előnyök mellett jócskán rejtett kockázatokat is. Ezért rendelt az Opel független szakértőktől egy olyan tanulmányt, amely ezeket az előnyöket és kockázatokat tette mérlegre.
A több országra kiterjedt vizsgálódás eredménye az volt, hogy a nyolcvanas évek végén egyértelműen a piacgazdaságban kiépítésében előrébb tartó Magyarország nyújtotta a legmegfelelőbb gazdasági, pénzügyi, politikai és infrastruktúrális környezetet egy ilyen beruházáshoz. De hogyan lett a motorgyári projektből magyar autó?
Már a magyar kormánnyal folytatott tájékozódó megbeszéléseken vetődött föl – magyar részről - egy autógyártó üzem létrehozása. A felvetést az Opel vezetői érdeklődéssel fogadták. Akkoriban az import autókat még jelentős vám és illeték terhek sújtották, tehát egy hazai gyártás egyértelmű piaci előnyökkel kecsegtetett. Végül a szentgotthárdi projekt kibővült egy – elsősorban a hazai piacra dolgozó – személyautó gyárral és az erről szóló megállapodást 1990 júliusában írták alá a magyar kormány és az Opel képviselői.
1990 őszén a Budapesti Nemzetközi Vásár – népszerű nevén a BNV – egyik igazi attrakciója volt, hogy ott hivatalos kiállítóként megjelent az Opel. Az akkori teljes modellpaletta – a szögletes Corsától, a Kadetten, a Vectrán és a szenzációs Calibrán át az Omegáig – ott parkolt a murvás külső kiállítási területen. Ezzel egyidőben egy budapesti sajtóértekezleten az Opel anyavállalatának, a General Motors-nak (GM) az európai alelnöke bejelentette: az Opel létrehoz egy kereskedelmi céget és egy gyárat is Magyarországon.
A hivatalos kezdet 1991 januárjára datálódik. Huszonöt éve, ekkor jegyezték be General Motors Autóforgalmazó Kft-t, amely még abban a hónapban megkötötte az első tíz Opel márkakereskedői szerződését hazai partnereivel. A szentgotthárdi gyár (Autóipari Kft) bejegyzése pedig egy olyan masszív ipari háttér megteremtésének volt az első mérföldköve, amely az Opel hazai sikereihez mind a mai napig jelentősen hozzájárul.
Az Opel magyarországi jelenlétének történelmi pillanata volt, amikor 1992 márciusában Antall József miniszterelnökkel a volán mögött legördült a szalagról az első magyar autó, az első Opel Astra. Az első Astrát – amelyet az Opel a budapesti Közlekedési Múzeumnak ajándékozott - 1998-ig, ameddig a hazai gyártás tartott, több mint 80.000 követte.
Szentgotthárdon azóta is készülnek motorok és hengerfejek a különböző Opel modellekhez. Sőt, szinte napra pontosan húsz évvel az első magyarországi Opel projekt bejelentése után az Opel újabb, ezúttal félmilliárd euro értékű beruházást jelentett be, amelynek révén a világ legkorszerűbb, legrugalmasabb motorgyára épült fel Szentgotthárdon alig több mint két év alatt.
2012. szeptemberében Orbán Viktor miniszterelnök avatta fel a Flex motorgyárat, ahol azóta az Opel három legújabb motorcsaládjának „tagjai” készülnek. Kis- és közepes benzinmotorok és közepes méretű (1.6-os) dízelek egyre újabb változatai kerülnek le a sorokról. A tavaly debütált új Opel Astrába már kizárólag szentgotthárdi motorokat szerelnek. Az elmúlt években a beruházás további 200 millió Euróval, a kapacitás pedig százezerrel bővült az eredeti projekthez képest. A létszám pedig 2010 óta ezer fővel nőtt.
Magyarországon az Opel mind a mai napig a legépszerűbb márka, a statisztikák szerint Opelből fut a legtöbb a magyar utakon (több, mint 480.000). Az elmúlt öt év mindegyikében az Opel volt a legnagyobb számban eladott személyautó Magyarországon. A márka egész Európában itt nálunk a legnépszerűbb, itt a legnagyobb az Opel piaci részesedése (jelenleg 11,5%). Az Opel kereskedői- és szervízhálózata az ország egészét lefedi – ez a háttér is nagyon fontos a márka sikere szempontjából.
Végül a 25 év számokban: az Opel Magyarország kereskedelmi szervezete 1991 januárja és 2015 decembere között összesen 404.425 autót értékesített. Szentgotthárdon 1992 és 1999 között 80.835 Opel Astra és 4.404 Vectra hagyta el a gyártósort. Motorokból 1992 júniusa óta 8.268.006 készült, hengerfejből pedig 1997 óta 6.364.051. (2015. év végi adat)
