Ennek oka nyilván az, hogy igyekezzenek elhatárolódni az országot is érő vádaktól, és a még nagyobb baj elkerülése érdekében a lehető legtisztábban akarják lefolytatni a vizsgálatokat és a szükséges javításokat. A feladat hatalmas, emiatt a folyamatok ellenőrzése és irányítása nem csupán a gyártónak, de a hivatali szférának is érdeke.
A Német Szövetségi Közlekedési Hatóság, avagy a KBA így maga járt a végére a problémának, és a legnagyobb szigorral kívánják felügyelni az autók visszahívását. Ezért a gyártó által javasolt önkéntes – ami a tulajdonos döntésére bízná, kéri e a javítást vagy sem – helyett kötelező visszahívást rendelt el, élve törvény biztosította jogkörével. Így mindenféle későbbi konfliktus kizárható, hiszen ha a tulajdonos utólag mégis kéri a javítást, az akár újabb pert is jelenthet. Ezzel a kemény mozdulattal viszont ez a gond meg is oldódik, nem beszélve arról, hogy az üzleti és állami szféra korrektségébe vetett hit megingását ezzel el is kerülhetik. Csak Németországban 2,4 milliós EA189-es kódjelű dízelmotorral szerelt autót adtak el, az érintett 11 millió autóból 8 millió Európában talált gazdára – a döntések súlya ezért hatalmas.