„Ami elsőre beugrik nekem, amikor Marco Simoncelli nevét hallom – persze a sajnálatos tragédiáján kívül, amely az egész motorsport társadalmat megrázta –, az az, hogy nagyon sokat csatáztam vele még 2005-ben, a gyorsasági-motoros világbajnokság 125 köbcentiméteres géposztályában” – kezdte visszaemlékezését Talma.
„A legélesebb emlékképként az Assenben vívott csatánk maradt meg, kőkemény pozícióharcot vívtunk egymással az egész verseny alatt, aztán kevéssel a befutó előtt ő sajnos összeakadt Thomas Lüthivel, így ők hátrébb estek a mezőnyben, de hát sohasem felejtem el az azt megelőző köröket. Nekem végül sikerült is megnyernem azt a versenyt, nyilván ezért is emlékszem rá ilyen jól” – tette hozzá a később, 2007-ben a 125-ös géposztály világbajnoki címéig masírozó magyar motoros.
Világbajnokot tisztelhettünk Marco Simoncelli személyében is, ő 2008-ban a 250-esek között ért fel a csúcsra Gilera motorkerékpárjával. Talán a sors különös fintora, hogy éppen azon a pályán, a malajziai Sepang International Circuiten biztosította be egyetlen világbajnoki címét, ahol 2011-ben tragikus módon utolérte a halál. 2010-ben ugyanitt két szezon előtti teszten is hatalmasat bukott első MotoGP-idényére készülve, egyik esése akkora volt, hogy még bukósisakja is megrepedt. Különösen vonzotta ezen a pályán a bajt és a sikereket is, és még beceneve is összekapcsolta ezzel a helyszínnel, amely megegyezik a Sepang International Circuit rövidítésével (SIC).
„Egy igazi, klasszikus értelemben vett motoros volt ő, mindenre elszánt, rendkívül szenvedélyes versenyző, aki hatalmas tiszteletet és alázatot mutatott a motorsport iránt. Rendkívül jól ment már 125-ben is, de később a 250-ben és a MotoGP-ben érett be igazán. Hatalmas termete ellenére nagyon jól megülte ezeket a kis motorokat, és mindig is üde színfoltja volt a paddocknak, egy jó srác, akivel bármikor el lehetett csevegni. Nem voltunk barátok, mert ellenfelek voltunk, de jól kijöttünk egymással, szimpatikus srác volt ő és az édesapja is, aki minden versenyén ott volt. Szörnyű, ami 2011-ben történt, és azóta is gyászolja őt a motorsport világa, különösen az olaszok, akik közül többen benne látták az új Valentino Rossit” – ért megemlékezése végére Talmácsi Gábor.
A mai nap, azaz január 20-a, Marco Simoncelli születésnapja 2012 óta hivatalos ünnepnap Corianóban, a városban, ahol a legendás versenyző felnőtt. Ugyanitt, Corianóban róla nevezték el a helyi sportkomplexumot, az egyik villamosjáratot átszámozták 58-asra, legendás rajtszámára utalva, és felállítottak egy emlékművet is, amelynek közepén minden egyes napnyugtakor fellobban egy emlékláng 58 másodpercre a tiszteletére. A misanói versenypálya is az ő nevét viseli azóta, 2014-ben pedig a MotoGP halhatatlan legendái közé is beválasztották.
