Büntetőpontok rendszere, átalakuló kvalifikáció, visszavonuló világbajnok, átigazoló legenda, megérkező tehetség - nagyon úgy tűnik, 2013-ban kissé felkavarodik a gyorsasági motoros világbajnokság állóvize. Már nincs egy hét sem hátra és Katarban kezdetét veszi a tizennyolc állomásból álló világbajnokság, ezért úgy gondoltuk, hogy szerkesztőségünkből ketten - Balogh Tamás és Tóth Márton István - leírjuk, mi mire számítunk az idei esztendőben. Fogadjátok tőlünk ezt a kis esélylatolgatást egyfajta húsvéti ajándék gyanánt!
A tavalyi év három világbajnoka - vajon idén kikről készülhet ugyanilyen kép?
Tóth Márton István: Különvélemény - Az új Fantasztikus Négyes
Tetszik, nem tetszik, lehet kedvelni és lehet ellene vitatkozni, vagy éppen kézzel-lábbal ellenkezve kapálózni, de ez így van. Aki eddig még nem fogadta el, az törődjön bele! A 2013-as szezont megelőző átigazolások egy új "Fantasztikus Négyest" kreáltak. Korábban - pár évvel ezelőtt - Casey Stoner, Jorge Lorenzo, Valentino Rossi és Dani Pedrosa kvartettjét neveztük "Fantasztikus Négyesnek", aztán Rossi Ducatihoz való átigazolásával ez a megnevezés valahogy kikopott a köztudatból, most viszont egyértelműen újjáéledt!
Vale visszatért a Yamahához, így ott az ő és csapattársa, Jorge Lorenzo jóvoltából összesen 13! (ebből csak a királykategóriában szerzett címek 9-et tesznek ki!) világbajnoki cím üli meg az M1-ek által felvonultatott méneseket. Tény, hogy ezek igencsak lenyűgöző számadatok, és még csak egy statisztikai adatsort vettünk alapul.
Rossi és Lorenzo idén újra csapattársként küzdenek a világbajnoki pontokért
Jorge a fiatal, bukást bukásra halmozó, meggondolatlan, trónkövetelő hercegből királlyá érett, aki hétvégéről hétvégére hódítja meg az ostromlott területeket, és tűzi ki a zászlaját a leigázott pályák kavicságyába. Nem kérdés, hogy felnőtt, és a saját stílusa, imidzse is kialakult, már a legrosszmájúbbak sem sütik rá egykönnyen a "Rossi-imitátor" jelzőt. A debütálása óta a Yamahánál eltöltött öt szezonja során két világbajnoki címet (az elsőt pontrekorddal 2010-ben 383 egységgel), 23 győzelmet, 25 rajtelsőséget szerzett, miközben összesen 60 alkalommal ért fel a dobogóra. Ezeknek a sikereknek köszönhetően elért odáig, hogy rá épít a Yamaha, a hangvillások féltett kincsévé vált, és még nincs 26 éves. Ma már nem ő az, akit oktatnak a pályán, hanem ő az, akitől tartani kell, és a téli teszteredmények alapján akármennyire is úgy tűnik, hogy a Hondánál a labda, utoljára mégiscsak egy, a Jorge Lorenzo nevével fémjelzett lapkával bővült a világbajnoki trófea. Ő a favorit és pont. De ez is csak egy újabb tény, ezen viszont, amennyiben nincs eléggé résen, hamar változtathatnak a többiek. Név szerint: Dani Pedrosa, Valentino Rossi és Marc Mar Marquez.
Lorenzo regnáló világbajnokként kezdi meg a szezont
Egyértelmű, hogy Valentino Rossi eredményeit nem kell méltatnunk, az ő szempontjából most inkább az elmúlt két-három év történései a relevánsak. 2010 végén óriási reményekkel a szívében és talán még nagyobb mellénnyel hagyta el a biztonságot jelentő bölcsőt, a Yamahát a vad Ducati kedvéért, no meg persze az olasz nép nem kis megelégedésére. A helyzet adott volt, ráadásul ugyanaz, mint 2004-ben Welkomban. Tegye fel a kezét az, aki előre tudta, hogy "A Doktor" nem lesz képes megismételni azt a teljesítményt, amit annak idején tett le az asztalra, amikor a bivalyerős Hondától átigazolt az éppen csak gyengélkedő Yamahához, és mindjárt az első versenyét képes volt megnyerni! Bízom benne, hogy nem csak én voltam naiv, és nem csak én hittem Burgess-papa "80 másodperces" ígéretének. Aztán jött a hidegzuhany, a Rossi-fanatikusok alig kaptak levegőt, és mire a MotoGP mezőnye felült a Katart megcélzó repülőjáratokra, a Rossisták már csak egy dobogóért rebegték imáikat, már senki sem hitt abban, hogy "A Doki" a Desmo orrára is odanyomja majd a puszit, mint azt annak idején 2004-ben Welkomban tette.
Vajon képes lesz-e Rossi visszatérni a csúcsra a Yamahával?
Valénak nem feküdt a Duci, egy ideig küzdött vele, aztán még éppen időben ki is szállt a vörösök projektjéből. Olykor-olykor persze megmutatta, hogy nem felejtett el motorozni, lásd: Le Mans 2011 és 2012, valamint a misanói második helyezés, de ez összességében kevés volt. Ráadásul be kell, valljuk, hogy ezt a három pódiumos helyezést is leginkább csak a körülmények pozitív alakulásának köszönhette. Ez-az kiesett előle, nem rajtolt el, szakadt az eső és még sorolhatnánk. Viszont a történelmen nem tudunk változtatni, még maga Vale sem, aki ugyanolyan hús-vér ember, mint mi vagyunk. Most őt is igen komoly csapás érte, de azon dolgozik - szintén két évvel idősebb és érettebb, 34 éves fejjel -, hogy ismét ott ünnepelhessen a dobogó legtetején. Jelenleg viszont ő az, aki frissen érkezett a Yamahához, neki kell bizonyítania, így már ő sem törődik azzal olyan sokat, hogy milyen a márkajelzés csapattársa szerelésén.
Idén Pedrosa és Marquez alkotja a Repsol Honda duóját
Most, hogy a yamahásokat töviről hegyire kiveséztük, ideje áttérnünk a Repsol Honda versenyzőpárosára. Kezdjük a dolgot Marc Marquezzel, hiszen azon kívül, hogy Dani Pedrosa idén megnyerheti a világbajnokságot, az újonc okozhatja számunkra a nagyobb meglepetést.
Marc Marquez nem egészen 20 évesen úgy érkezett meg a királykategóriába a papíron legütősebb gárdához, hogy előtte onnan egy ikonná vált sztár, Casey Stoner távozott. A kis Marcnak a katari szezonnyitó lesz a 79. nagydíja a világbajnokságon, és az első a MotoGP-ben, ahol meg kell felelnie a Repsol Honda elvárásainak, és pótolnia kell a Casey Stoner távozása után tátongó űrt. A "Fantasztikus Négyes" ifjú titánja egy-egy világbajnoki címet vágott zsebre a 125 köbcentiméteres géposztályban eltöltött három, valamint a Moto2-ben futott két szezon alatt, és tulajdonképpen már három éve folyamatosan kiérdemli a MotoGP-rajongók figyelmét az óriási teljesítményeivel, legendás győzelmeivel, fineszes előzéseivel, na meg a feledhetetlen, utolsó rajthelyről megnyert futamaival. Hihetetlen módon tudja magát bajba sodorni, a gödörből pedig még hihetetlenebb teljesítményekkel előrukkolva mászik ki. Emlékezzünk csak vissza a 2010-es Portugál Nagydíjra, ahol a rajtrácsra menet bukott el, és törte össze a motorját. Szerencséjére sikerült a szerelőinak hamar összeraknia a vasat, ő maga pedig elég higgadt tudott maradni ahhoz, hogy megnyerje a futamot - később a 125-ös géposztály utolsó előtti világbajnoka lett. Aztán jött a kategóriaváltás, majd az első Moto2-es évében egészen Malajziáig harcolt Stefan Bradllel a világbajnoki címért, de súlyoson megsérült: egy bukás során összeszedett egy szemidegpálya-sérülést, ami egy ideig úgy tűnt, hogy a karrierjét is komoly veszélybe sodorhatja. Sokáig küszködött kettős látással, majd ahogy az előszezon során kitisztult a készüléke, ellentmondást nem tűrően megnyerte a világbajnokságot.
Marquez újoncként bizonyíthat a királykategóriában
Most újoncként kell bizonyítania a rátermettségét, és beintenie azoknak, akik nem hisznek a képességeiben, ezen túl pedig azt állítják róla, hogy csak a penge technikai háttér miatt halmozta a sikereket az elmúlt három évben. Én személy szerint azt vallom, hogy a világbajnoki, de már az európai szinten is, akik ott vannak, azok mind vérprofi, kiváló versenyzők. Egytől egyig! Nincs kivétel! Tavaly a Moto2-ben rettentő ügyes volt Marcon kívül Espargaro, Iannone, Lüthi, Redding, Kallio, Rabat, Aegerter, Smith, Zarco, Corsi Rea és West is. Mennyi vádat kapott Marquez, hogy ennyivel és ennyivel jobb a motorja, meg kapja a hátszelet innen-onnan. Való igaz, szépen jöttek sorban számára a lehetőségek. De Hölgyeim és Uraim, ez kevés! A lehetőséget meg is kell ragadni, ami előbb utóbb adódik egy versenyző előtt, ahhoz pedig a tudáson, a formaidőzítésen és az anyagi háttéren kívül többek között még pár evőkanál szerencsére is szükség van, és kérem szépen, itt válik el, hogy kiből válik sztár és ki kullog vissza lehajtott fejjel a nemzeti bajnokságokba. Tudni kell élni a lehetőséggel, és ez az, amit Marc nagyon jól csinált az elmúlt három évben. Azok után meg, amit a téli teszteken művelt, végképp nem mondanám, hogy csak azért van ott, ahol éppen, mert spanyol, mert ki van tömve zsetonnal, mert a legjobb motoron ül. Hiába állnak össze ezek a feltételek, attól iszonyat gyorsnak kell lennie az illetőnek, hogy egy olyan bonyolult, technikás, fizikailag és szellemileg is megterhelő pályán, mint Austin, az első teszten elnáspángolja az aktuális világbajnokot, Lorenzót, Pedrosát, akinek már 7 év hondás tapasztalata van csak a motogp-ben és Rossit, aki egymaga 9 kilenc vb-címet tud felmutatni. A kételkedőktől kérem szépen, hogy tekintsenek meg egy on-boardot Austinról, aztán pedig higgyék el, hogy a kicsi Marcnak elég rendesen terpeszbe kellett raknia az agyát, plusz takarékra kellett tennie a majréját a bal vállán, mert a teszten mutatottak bizony süvegelendő teljesítmények voltak. Nála most egy valami okozhat súlyos problémákat a szezon során, ha összetöri magát ebben a vakmerő, rohanó stílusában. Ebben a tempóban könnyen járhat úgy, mint 2008-ban Lorenzo a Kínai Nagydíjon, ahol mind a két bokáját ripityára törte, utána pedig úgy daruzták fel az M1-re, hogy el tudjon indulni a futamon. De elindult, és célba ért a negyedik pozícióban" Na, de ez már egy másik téma, ami nagyon messzire vezetne, Casey Stoner 2012-es indianapolisi bokasérülését is érintve.
Pedrosa számára 2013 lehet a nagy év?
Marc Marquez után következhet Dani Pedrosa, aki újonc csapattársa legjobb indikátora lesz. A 27 esztendős Daninak ez lesz a hetedik éve a Repsol Honda színeiben, és még egyszer sem sikerült elérnie a világbajnoki címig. Előtte viszont már hét éve folyamatosan ott van az a bizonyos lehetőség, igazán mégsem tudott élni a helyzettel. Az ő esetében már inkább érthetetlen, hogy lehet még mindig ott. Olyan csapattársaktól leshetett el ezt-azt az évek során, mint Nicky Hayden, Andrea Dovizioso és Casey Stoner. Mégis, voltak érhetetlen blamái és benézései, mint a rajtgyakorlat, ami után a sztratoszférában kötött ki, vagy a barcelonai tömegbaleset, ami után még jó párszor elesett, miközben próbált visszakeveredni az aszfaltra, vagy amikor 2006-ban kigolyózta Nicky Haydent Portugáliában, mikor a csapattársa éppen éles küzdelemben volt a világbajnoki címért. Az elmúlt évben azonban inkább összeszedett volt, bár az ausztráliai bukása, ahol a világbajnokságot is elvesztette, ebből a szempontból egyáltalán nem passzol a róla újonnan kialakult pozitív képbe. Mégis, kipipálhatott olyan dolgokat, amikért elég sok bőrt lehúztak már róla, ilyen volt a "Nagy csatában nyerni" tétel, amit Brnóban teljesített Jorge Lorenzo ellenében. A tavalyi szezon második felében nyolc futamból hatot nyert meg, a másik kettőn nem ért célba - Misanóban önhibáján kívül esett ki, az Ausztrál Nagydíjat pedig saját maga szúrta el. A téli tesztek során is hengerelt, Malajziában majdhogynem nem volt, aki gyorsabb lett volna nála, a hat napból egyszer kapott csak ki (Lorenzo volt az, aki megelőzte), Austinban is jó tempót diktált, jobbat, mint a Yamahások, majd Jerezben is bitang mód oda tudta pakolni a vasat, ahova kell, majd a harmadik napot nemes egyszerűséggel ellógta. Ezt viszont, én speciel, nem tudtam hová tenni. Ezek a srácok a hitvallásuk szerint azért vannak ott, hogy motorozzanak, és azt csinálják, amiről mi, egyszerű halandók csak álmodunk. Jól lehet, hogy esett egy kicsit az eső, lengedezett a szél, "elfeküdte a nyakát az előző éjszaka", de mindenki azt várta, hogy tovább folytatja a harcot ellenfelei ellen. Erre lelépett, mint tudjuk ki a sezlonyról. De persze így is csak azt kívánhatjuk neki, hogy ez a fene nagy lazaság nehogy megbosszulja magát, mert ahogyan Nakamoto-san is megmondta: "Most vagy soha, Dani fiam!".
Pedrosa "most vagy soha" hangulatban kezdheti meg a szezont
Egy biztos csak, mégpedig az, hogy nem tudunk biztosat. Higgyétek el, elmentem a környék összes jósához, kártyát vettettem, tenyérből jósoltattam, áldozatokat mutattam be, szórtam az sms-eket a délutáni műsorokba, bámultam a csillagokat, de minden csődöt mondott, senki és semmi nem tudott rámutatni, hogy négyőjük közül ki lesz a 2013-as esztendő MotoGP világbajnoka. Az viszont garantált, hogy hihetetlen izgalmak előtt állunk, hiszen ott van nekünk a végtelenségig precíz és tudatos Jorge Lorenzo, eredménykényszerrel a vállán, de profin versenyző Dani Pedrosa, a nagy, az élő legenda, az ikon, a csúcsra visszakecmergő Valentino Rossi és az újonc, trónkövetelő, ifjú titán Marc Marquez. Stefan Bradlről, Andrea Doviziosóról, Alvaro Bautistáról és Cal Crutchlow-ról már nem is beszélve, akik könnyű szerrel bekavarhatnak a fentebb említett négy úriember terveibe. Ja, és majd elfelejtettem: Jorge nem cserélte le a rajtszámát 1-esre, így ő ez alapján sem zárható ki.
Lorenzo maradt a 99-es rajtszámnál - már kétszer vb-címet hozott a számára
Balogh Tamás: Klasszikus szezon következik!
Az nálam nyilvánvaló, hogy a MotoGP mezőnye három kasztra osztható, s ezt a tagolódást nem feltétlenül az határozza meg, hogy az illető gyári, szatellit vagy CRT motoron ül. Ha így lenne, 6-6-12-es felállás uralkodna a legnagyobb géposztályban, de szerintem sokkal inkább beszélhetünk 4-8-12-es tagolódásról, ahol utóbbi határvonal talán kicsit elmozdul majd az évad során.
A vezető négyes személye megkérdőjelezhetetlen: a két Repsol Honda és a két gyári Yamaha fog küzdeni a világbajnoki címért. De hogy a négy motoros közül ki fogja elhódítani a trófeát, azt nehéz megjósolni. Jorge Lorenzo a címvédő, az ő versenyzése számomra a legösszeszedettebb, a tesztek alapján azonban a hangvillások leheletnyi hátrányban vannak a Hondával szemben, s kérdés, hogy a spanyol kompenzálni tudja-e ezt a lemaradást. Dani Pedrosa lehet a Repsol vezére, aki a tavalyi idény második felében egészen elképesztő teljesítményt nyújtott, s nagyon úgy tűnik, hogy végre megérett arra, hogy világbajnok legyen. Az előszezon tapasztalatai alapján alatta van a legerősebb vas, fejben is jóval inkább egyben van, mint korábban - ő és Lorenzo vitán felül a világbajnoki címért fognak csatázni.
Rossi lehet a sötét ló az élmezőny pilótái közül?
Csapattársaik felől is csak kevés kérdőjel van. Valentino Rossi visszatérése a Yamahához két év ducatis kínlódás után felüdülés lehet mind az olasz, mind rajongói, mind az egész sportág számára, s bár a tesztek során a "Doktor" még nem nyújtott maradandót (egy tesztnapot nyert), őt mindenképp hiba lenne leírni. Igaz, hogy távozása óta már Lorenzo a nagykutya a Yamahánál, de Rossi sem felejtette el azt, amelyet másfél évtizedig láthattunk tőle, s igen komoly kihívója lesz a regnáló világbajnoknak és a Repsol duójának. Viszont az még mindig tény, hogy ő a leginkább sötét ló a "nagy négyesen" belül.
Marquez a tesztek során roppant meggyőzően teljesített
Marc Marquez ugyanis számomra egyáltalán nem az. Amit már évek óta művel a kisebb kategóriákban és amilyen tempóban a MotoGP-hez alkalmazkodott a télen, az több mint bámulatos. Austinban már azt is megmutatta, hogy ha kell, bizony Pedrosát is meg tudja verni, s könnyen lehet, hogy idén ez lesz a világbajnoki cím kulcsa - s a végelszámoláskor bizony figyelni kell az újoncra is! Ha a hév nem ragadja el és nem töri rommá sem magát, sem a motorját, igen komoly kihívója lehet az előző hármasnak.
Négyük között nüanszok dönthetnek. Akárki is lesz idén a világbajnok, azt hiszem, minden rajongó nevében mondhatom, hogy minél parázsabb, minél élvezetesebb csatát vívjanak az első helyekért, és a végén győzzön az, aki a leginkább megérdemli a titulust!
Bradl lehet a középmezőny egyik vezetője
Ha a vb-cím sorsába nem is szólhatnak bele, mögöttük mindenképp nagy csatát hozhat a két gyári Ducati, valamint a hat szatellit motor viadala. Igaz, dobogós helyezésre is már csak akkor lehet esélyük, ha a nagyok közül valaki hibázik, esetleg a körülmények válnak rendkívül extrémmé, de az ötödik helytől lefelé is hozhat látványos csatákat az évad. Leginkább az LCR Honda németje, Stefan Bradl, valamint Cal Crutchlow, a Tech3 versenyzője uralhatják ezt a középmezőnyt, de nem szabad elfeledkeznünk utóbbi csapattársáról, a királykategóriában most debütáló Bradley Smith-ről, illetve a Gresini Hondával induló Alvaro Bautistáról sem.
Vajon mire lesz képes a Ducatival a 2006-os világbajnok Hayden?
Inkább csak a középmezőny második vonalában küzdhetnek majd a pozíciókért a Ducatik - beleértve Nicky Hayden és Andrea Dovizioso gyári járgányát, valamint Ben Spiest és Andrea Iannonét a Pramacnál. Az olasz gyár helyzete a téli tesztek alapján korántsem biztató, az LCR és a Tech3 is egyértelműen erősebbnek tűnik náluk, így nemhogy győzelemről, de még a pódiumról sem igazán álmodhatnak.
És vajon mire megy majd vele Dovizioso?
A CRT-k a sepangi és jerezi gyakorlások láttán az új elektronika ellenére is le vannak maradva a többiektől, a top10-es helyezéseknek legfeljebb a legalsóbb részébe érhetnek oda néhanapján. Tavalyhoz hasonlóan az asparosok vihetik közülük a prímet, akik egy kis szerencsével azért alkalomadtán néhány szatellit versenyzőt is elkaphatnak, ha hihetetlenül jó napot fognak ki.
Essen szó a két kisebb géposztályról is: a Moto2-ben Marquez távozásával immár nincs egyeduralkodó, bár a tesztek alapján Pol Espargaro az egyértelmű esélyese az idénynek. Kihívója akad bőven, hiszen Redding, Terol, Simon, valamint majd a sérülésből visszatérő Lüthi is képes lehet többek között a spanyol megszorongatására.
Pol Espargaro lehet a Moto2-es kategória legnagyobb esélyese
A Moto3-ból is feljebb lépett a címvédő, Cortese hiányában így vélhetően a tavalyi év második és harmadik helyezettje, Luis Salom és Maverick Vinales lesznek a fő esélyesek a legkisebbeknél. Mellettük Rins, Folger, Fenati és akár Khairuddin lehetnek azok, akikkel még számolnunk kell a végén, de alighanem, ahogy a Moto2-eseknél Espargaro, itt Vinales lesz az, akit meg kell vernie a többieknek.
A Moto3-ban a tesztek alapján Vinales lehet az egyik élmenő
Az így előzetesen is látható, hogy idén is spanyol dominanciára lehet számítani a gyorsasági motoros világbajnokságon, viszont reméljük, hogy idén a két kisebb géposztály mellett immáron a királykategória versenyei is lélegzetelállító küzdelmeket hoznak majd. A szereplők és a körülmények mindenesetre adottak hozzá, hogy egy klasszikus szezon következzen.
