A Formula-E ügyvezető igazgatója egy nyilvános levélben adott némi ízelítőt abból, mennyi újdonságra számíthatunk a sorozat idén év végén kezdődő ötödik szezonjától, amelyek ma még talán apróságnak tűnnek, de akár alapjaiban változtathatják meg a világ jövőjét. Az üzenet az alábbiakban olvasható:
„Egy barátom ott volt a lelátón Rómában, és ő mesélte, hogy egy tízéves fiatal rajongó ült mögötte, aki konkrétan mindent tudott a Formula-E-ről. Képben volt az összes versenyzővel és az összes autóval, a felnőttek pedig mind őt hallgatták. Azt hiszem, ez egy kiváló szimbóluma volt annak, hogyan igyekszik a Formula-E a fiatal rajongók képzeletét megragadni.
Hatalmas lehetőséggel kecsegtet, hogy új technológiákat honosítsunk meg a sportban, és itt nem szigorúan csak a hajtáslánc technológiájára gondolok. Ezekkel az újításokkal pedig már az ötödik szezonban elkezdünk játszadozni. Az új évadban a versenyek formátuma – amit még nem fedtünk fel – közelebb áll majd ahhoz, amit a videójátékokból ismerünk, és a fiatalabb generáció eldobja majd tőle az agyát. Szinte azt is mondhatjuk, hogy az új versenyformátumot nekik alkottuk meg. Ha a tízéves gyerekeket a sorozat rajongóivá tudjuk tenni, egy életre rajongók maradnak.
Amikor a filmekben a szereplők visszautaznak az időben, nagyon ügyelniük kell arra, hogy mit csinálnak, mert minden apró tettükkel teljesen felforgathatják a jövőt – ezt a jelenséget pillangóhatásként ismerjük. Mi, az emberiség azonban nem törődünk azzal, hogyan fogják a mostani apró tetteink befolyásolni a jövőt. Nagy horderejű lehet akár a negatív, akár a pozitív hatásuk is.
Erre egy példa a Formula-E is. Sokaknak talán úgy tűnik, hogy csak utazgatunk körbe a világban és jól elszórakozunk a versenyzéssel, de könnyen lehet, hogy az általunk itt használt technológia révén meg fogjuk változtatni a világot. Hiszen ha valamilyen műszaki áttörést érünk el, az mindent újraértelmezhet.
A hajtásláncok óriási fejlődésen fognak átesni az új autókban, viszont eközben mi már a harmadik generáció modelljein törjük a fejünket! A Gen1-gyel még úgy voltunk, hogy vágjunk bele valamibe, a Gen2 pedig már nagy ugrást jelentett, hiszen tökéletesre csiszoltuk a régi technológiát. A Gen3 azonban már ízig-vérig új lesz.
Viszont a gyártókon múlik majd, hogy ennek az új platformnak beérjen a gyümölcse. Mi csak megadjuk az alapot és nagy felhajtást kerítünk köré, de a gyártóknak kell kifejleszteni a technológiát, ami aztán az ő közvetítésükkel mindenhova eljut – valójában ők idézik elő ezt a forradalmat.
.jpg)
Ez az első ötéves korszak fantasztikus volt. Romantikus, úttörő éraként fogunk rá visszaemlékezni. Alighanem mindannyiunkat elönt majd a nosztalgia, amikor a New York-i záróversenyen sor kerül az utolsó autócserékre, azzal ugyanis szó szerint véget ér egy korszak. Nagy kaland volt, nagy kockázattal járt, de kifizetődött. Most pedig úgy is mondhatjuk, hogy magunk mögött hagyjuk a tinédzseréveket és belépünk a felnőttek közé.
Az első Róma ePrix elképesztő volt. Minden versenyünkre azt mondjuk, hogy az volt az addigi legjobb, de a római most tényleg az volt! Teltház jött össze, minden egyes jegyet eladtunk, és ez egyre gyakrabban előfordul. Kompromisszumot kell azonban kötnünk a nézőszám növekedése és a városokban való versenyzés között. A rajongók azért jönnek el, mert a városban versenyzünk, ám éppen mivel ott vagyunk, kevesebb ülőhelyet is tudunk biztosítani. Ugyanakkor a jegyárakat nem szeretnénk megnövelni, azt akarjuk hogy a Formula-E továbbra is könnyen hozzáférhető maradjon, hogy a gyerekek is ott legyenek, ha pedig az árak túl magasak lennének, biztosan kevesebb gyerek jönne el. Róma telis tele volt családokkal és gyerekekkel, ezt pedig nagyszerű volt látni.”
