Életének 84. évében elhunyt Guy Edwards, a Formula–1 történetének egyik ikonikus alakja, akinek neve örökre összeforrt az 1976-os Német Nagydíjjal. A brit versenyző egyike volt azoknak a hősöknek, akik bátor fellépésükkel kimentették Niki Laudát a lángoló Ferrariból a Nürburgringen, megmentve ezzel az osztrák legenda életét.
Edwards 1974 és 1977 között 17 Formula–1-es nagydíjon állt rajthoz az Embassy Hill, a Hesketh és a BRM színeiben, legjobb eredményét egy svédországi hetedik hellyel érte el. Később a brit F1-es bajnokságban (Aurora) is sikeresen szerepelt, ahol futamgyőzelmeket aratott, emellett a sportautózás világában is letette a névjegyét: tízszer indult a Le Mans-i 24 órás versenyen, ahol 1981-ben kategória-második helyet ünnepelhetett.
.jpg)
A motorsport-társadalom azonban elsősorban a Nürburgringen tanúsított önfeláldozásáról emlékezik rá. Amikor Lauda Ferrarija hatalmas tempóval a szalagkorlátnak csapódott és kigyulladt, Edwards az elsők között ért a helyszínre Arturo Merzario, Brett Lunger és Harald Ertl társaságában. Kulcsszerepet játszott abban, hogy kihúzzák a magatehetetlen osztrákot a tűzből, amiért később megkapta a rangos brit királyi kitüntetést, a Queen’s Gallantry Medalt, vagyis a Királynő Bátorságért Medálját.
Visszavonulása után Edwards sikeres üzletemberként folytatta pályafutását a motorsportban, és elismert szponzorkereső szakemberként segített számos csapatnak komoly támogatói szerződéseket tető alá hozni. Önzetlensége és bátorsága miatt a sportág egyik legsötétebb korszakának igazi fénypontjaként, a klasszikus „úriember versenyzők” (gentleman driver) egyik utolsó képviselőjeként vonul be a történelembe.
