Nikolas Tombazis szerint a 2026-os szabályváltozások kezdetben hozhatnak teljesítménykülönbségeket, elsősorban a belső égésű motorok terén, ám az FIA olyan mechanizmusokat épített be a rendszerbe, amelyek segítik a csapatok felzárkózását. A cél nem az azonnali teljes kiegyenlítődés, hanem egy olyan mezőny kialakítása, amely az idő előrehaladtával szorosabbá válik, különösen az élmezőnyben.
Az FIA együléses versenyzésért felelős igazgatója óvatos optimizmussal tekint a 2026-os Formula–1-es idény elé. A sportág történetének egyik legátfogóbb szabályváltozása egyszerre érinti a hajtásláncokat és az aerodinamikát, ami óhatatlanul felveti a kérdést: mennyire szakad szét a mezőny az új korszak elején?
Tombazis szerint a kezdeti különbségek természetesen elkerülhetetlenek, különösen a motoroldalon: „Azt várom, hogy eleinte a hajtáslánc lesz a meghatározó tényező, elsősorban a belső égésű motor. Új gyártók érkeznek, új szabályok lépnek életbe, ezért számítunk bizonyos kezdeti eltérésekre.”
Ugyanakkor hangsúlyozta: az FIA tanult a múltból. A 2014-es V6-os hibridkorszak rajtja komoly erőviszonybeli különbségeket hozott, amelyek évekre meghatározták a mezőny képét. Tombazis szerint ezúttal viszont más lesz a helyzet: „Olyan eljárásokat vezettünk be, amelyek lehetővé teszik, hogy a csapatok fokozatosan felzárkózzanak. Úgy gondoljuk, hogy a teljesítménykülönbségek inkább átmenetiek lesznek.”
Az új korszak azonban nemcsak a motorokról szól. A 2026-os idényt teljesen új aerodinamikai szabályok is meghatározzák, ami további bizonytalansági tényezőt jelent: „Természetes, hogy lesznek jobb és kevésbé jó megoldások” – mondta Tombazis. „Arra számítok, hogy az első hat hónapban vagy egy évben fokozatos konvergencia indul el ezen a téren is.”
Bár elismeri, hogy 2026 elején nem lesz annyira szoros a mezőny, mint a 2025-ös idény végén, hosszabb távon mégis biztatóbbnak látja a képet: „Nem várom, hogy a rajtnál olyan szoros legyen a mezőny, mint tavaly, ugyanakkor azt gondolom, hogy amikor a teljesítmény kiegyenlítődik, a mezőny összességében közelebb lesz egymáshoz, mint 2025-ben volt.”
A szakember végül arra is kitért, hogy a szórakoztató értéket nem feltétlenül a teljes mezőny szélessége határozza meg: „Nem feltétlenül az számít, mekkora a különbség az első és az utolsó között. Ha kezdetben egy-két csapat bajba kerül, az szerintem nem meghatározó abból a szempontból, hogy mennyire izgalmas a bajnokság.”
„Ez rendszerint azon múlik, hogy mennyire szoros a küzdelem az élmezőnyben azok között, akik pontokért és győzelmekért harcolnak. És ott szerintem meglehetősen szoros verseny lesz.”
