Pierre Gasly mellett egy újonccal vág neki a 2021-es Formula-1-es szezonnak az Alpha Tauri, amely a tavaly a Formula-2-ben egyből győzelmeket arató és az összetettben a harmadik helyen végző Yuki Tsunodát ültette Danyiil Kvjat helyére. A 2000-es születésű pilóta révén 2014 után lesz ismét japán versenyzője az F1-nek, a tehetsége miatt pedig sokan egyből nagy dolgokat várnak tőle. Tsunoda ennek ellenére nem érez magán extra nyomást – így beszélt erről az Alpha honlapján közzétett interjúban:
„Nem igazán, ez lesz az újoncévem, és az elejétől kezdve keményen fogom nyomni, hogy a lehető legjobban alkalmazkodjam az autóhoz. Ugyanakkor nem félek attól, hogy hibázni fogok – persze megpróbálok minél kevesebbet elkövetni, de elkerülhetetlenek az elején. Magabiztos vagyok azzal kapcsolatban, hogy tanulhatok a hibáimból, ahogy azt tavaly a Formula-2-ben is bizonyítottam. Örülök, hogy magam mögött tudhatom a japán szurkolók támogatását, és annak is, hogy Kamui Kobayashi 2014-es szereplése után újra japán versenyző lesz a rajtrácson nekem köszönhetően. Ami a nyomást illeti, azt én helyezem magamra, szóval ilyen tekintetben nem lesz változás: hajtani akarom magamat, hogy sikeres legyek!”
Tsunoda az interjúban azt is elárulta, hogy egy korábbi Formula-1-es honfitársának is köze van ahhoz, hogy idáig jutott, illetve egészen pontosan ahhoz, hogy nem ért véget idejekorán a pályafutása – erről akkor beszélt, amikor a karrierje eddigi legjobb és legrosszabb pillanatainak felelevenítésére kérték:
„A legrosszabb 2016-ban történt, amikor a Honda junior pilóták számára tartott tesztjén harmadik lettem. Általában a Honda az első kettőt választja ki és viszi tovább a Formula-4-be. Átbeszéltem a tesztet az apámmal, és úgy döntöttünk, ha nem jutok tovább, akkor feladom a versenyzést. Viszont az ügy felelőse a korábbi F1-es pilóta, Satoru Nakajima volt. A sikán külső ívéről figyelt, ő ajánlott be a Hondának, így jutottam el a Formula-4-be. Szóval ezt neki köszönhettem. A legjobb pillanat a 2019-es monzai Formula-3-as futam volt. Úgy gondolom, az akkori győzelem nélkül nem léphettem volna tovább az F2-be a következő évben. Az volt az első győzelmem Európában, szóval rengeteg boldog emlékem van arról a napról.”
