A magyarországi televízió-csatornák nézettségét mérő Nielsen minden évben összegyűjti a Formula-1-es közvetítések adatait is, amelyeket böngészve – amellett, hogy lehangoló összkép tárul elénk – néhány érdekes következtetést is le lehet vonni az emberek F1-fogyasztási szokásaiból.
Cikkünkben az elmúlt öt szezon, a 2014 és 2018 közötti időszak nézettségi adatait vizsgáltuk. A nézettségi adatot a Nielsen úgy kapja meg, hogy egy adott műsor minden egyes percében rögzíti a nézőszámot, és azt átlagolja. Ha tehát azt látjuk, hogy a 2014-es Magyar Nagydíj nézettsége 1 194 216 volt (ami az egyetlen olyan futam az elmúlt öt évből, amelyen a szám átlépte az egymilliót), az azt jelenti, hogy percenként átlagosan ennyi ember nézte a verseny történéseit. Fontos megjegyeznünk, hogy a mérés arra az időintervallumra vonatkozik, amíg a helyszíni képet látják a nézők, azaz az M4 (illetve egyes esetekben a Duna) stúdióbeszélgetéseire már nem vonatkozik.
Nem meglepő, hogy Magyarországon minden évben a hazai futam, a Magyar Nagydíj a legnézettebb a szezonban, az elmúlt öt év mindegyikében 100-200 ezerrel magasabb nézettséget mértek nála, mint a második legnépszerűbb futamnál. Az már más kérdés, hogy míg 2014-ben ez a szám megközelítette az 1,2 milliót, addig tavaly már csak 762 ezer volt. Ez azt jelenti, hogy öt év alatt több mint 36%-kal esett a hungaroringi forduló iránti érdeklődés a közmédiánál, a teljes szezonra kivetítve pedig még jobban, több mint 38%-kal. Ez egy nagyon szomorú dolog, és alighanem általános tendencia a világban, de mi megpróbálunk kicsit mélyebbre ásni.
2015-re és 2016-ra ment végbe a legnagyobb zuhanás, mindkét alkalommal nagyjából 18%-kal csökkent a Formula-1-es szezon magyarországi nézettsége az előző évhez képest. A 2014-ben jegyzett 820 ezer fős éves átlagnézettségről két év alatt 560 ezerre esett vissza ez a szám, és bár a csökkenést a következő két évben sem lehetett megállítani, az legalább jelentősen mérséklődött, 2017-re és 2018-ra is nagyjából 5%-os nézővesztést könyvelt el a Nielsen.
A Magyar Nagydíj és a teljes szezon nézettségének változása 2014-2018 között:
A 2015-re történt jelentős zuhanást tudjuk be egy általános apátiának, a nézők ugyanis ekkor szembesültek azzal a ténnyel, hogy a Mercedes egyhamar nem fogja kiadni a kezéből a hibrid korszakkal az előző évben kézhez ragadott dominanciát. A 2016-os, következő nagy nézővesztésben pedig lehetett némi szerepe a Ferrari pocsék formájának is: a csapat egyetlen futamot sem tudott megnyerni abban a szezonban, nyártól különösen visszaesett, végül a harmadik erőként zárt a tabellán. Ebben az évben volt egyébként a legkevesebb olyan futam, amelynek nézettsége nőni tudott az előző évihez képest: az idénynyitó Ausztrál Nagydíj, valamint az idényzáró Abu Dhabi Nagydíj, ami viszont ekkor az egyéni bajnoki címről is döntött.
Hogy tényleg szerepe lehet a nézettség változásának a Ferrari szerepléséhez, azt a következő két szezon látszik alátámasztani, amelyek során a vitathatatlanul a legnagyobb rajongótáborral rendelkező F1-es csapat megközelítette, esetenként túl is szárnyalta a Mercedes szintjét, és mindkétszer sokáig harcban maradt a bajnoki címekért is. A Formula-1 „megújulása” mellett Sebastian Vettel és Kimi Raikkönen érdemeit sem vitathatjuk el a nézettségcsökkenés lassításában.
De ami igazán, szemléletesen alátámaszthatja azon felvetésünket, hogy a Ferrari teljesítménye úgy mozgatja a magyar nézettséget, mint az árapály-jelenség a tengervíz szintjét, az az egyes futamok szintjén történő összehasonlítás. Az adatokat böngészve kirajzolódik ugyanis egy olyan tendencia, amely szerint ha a Ferrari valamelyik autója szerzi meg az első rajthelyet szombaton, az növeli a nézők számát a vasárnapi futamra. Az olasz istálló összesen 12 pole-pozíciót szerzett 2014 óta, és az általános csökkenési trendek dacára ezen esetek felében, 6 alkalommal is nőtt a másnapi futam nézettsége az előző évihez képest. Raikkönen két rajtelsősége, a 2017-es monacói és a 2018-as monzai is képes volt egy időre visszafordítani a negatív tendenciát, ezek a versenyek ugyanis több nézőt vonzottak Magyarországon, mint a megelőző évben. Hasonló érdeklődést váltott ki Vettel 2015-ös szingapúri rajtelsősége, ami három év óta az első ilyen eredménye volt a Ferrarinak.
Érdekesen fest azonban a 2017-es év a Szingapúri Nagydíj adatsorában. Annak a versenynek a Ferrari az 1. és a 3. rajthelyről vághatott neki, ám miután Vettel és Raikkönen rögtön a start után összeütköztek és kiestek, a piros autók nélkül folytatódó verseny nem tudta megtartani a tévé elé leült valószínűleg átlagon felüli nézőszámot, és a futam végül olyan alacsony számot produkált, hogy 2018-ra a szingapúri volt azon három közvetítés egyike, amely növelni tudta a nézettségét 2017-hez képest (a másik kettő a montreali és a monzai, ahol Ferrari-pole született).
A Szingapúri Nagydíj nézettségének változása 2014-2018 között:
Mindenképp meg kell jegyeznünk, hogy egy-egy közvetítés nézettségének változását számos tényező befolyásolhatja, úgy mint az ünnepnapok, az egyéb tévécsatornák kínálata és a néző lakóhelyének időjárása is, mi pedig fentebb csupán a sport, az eredmények szempontjából próbáltuk egy egyszerű módszer mentén számokkal is alátámasztani azt az alapfelvetést, hogy a Ferrari rendelkezik a legszélesebb rajongótáborral az F1-ben, és hogy miért is kiemelten fontos a sport számára (nem csak Magyarországon), hogy a maranellói alakulat az élmezőnyben szerepeljen.
Végezetül még egy érdekes grafikon arról, hogy nem kizárólag a Ferrari válthat ki fokozott érdeklődést az emberekben. Ennek szemléltetésére az Abu Dhabi Nagydíj elmúlt öt évének nézettségi adatai a legmegfelelőbbek, amelyekből magasan kiemelkedik a 2014-es és a 2016-os év – a vizsgált időszak azon két szezonja, amikor itt, az évzáró futamon dőlt el a bajnoki cím a két Mercedes-pilóta között.
Az Abu Dhabi Nagydíj nézettségének változása 2014-2018 között:
