A McLaren F1-es csapatának testvérvállalata, a McLaren Applied Technologies nem kis feladatra vállalkozott: a cég szakemberei nem csak azt álmodták meg, milyenek lesznek az F1-es autók cirka 30 év múlva, a sportág egész működési koncepcióját dolgozták ki a bokszutcai technológiáktól kezdve a nézőtéri élményig.
Egy F1-es modell kinézete azért alapjaiban meghatározza meg sportágat, Wokingban pedig nem fukarkodtak semmivel: az elképzelés központjában egy 500 km/h-s végsebességre képes, elektromos meghajtású, energiáját az karosszéria szerves részét képező akkumulátorból nyerő autó áll, a MCLExtreme. Az aktív aerodinamikai kialakítás része a teljesen fedett pilótafülke – ahogyan az a McLaren 2015-ös, MP4-X névre hallgató koncepcióján is látható volt –, a pilótát mesterséges intelligencia segíti, a gép maga pedig sérüléseit menet közben kijavító abroncsokon érintkezik majd az aszfalttal.
A „Future Grand Prix Vision” néven futó projektjéhez rengeteg rajongó véleményét hallgatta meg a MAT – a kérdések leginkább arra próbáltak meg rávilágítani, hogy hogyan fognak változni az emberi és műszaki technológiák a következő néhány évtized során.
Az elképzelés szerint 2050-ben a pályák is teljesen másképp fognak mutatni. Nyilván a Formula-E sikerén felbuzdulva a McLarennél úgy gondolják, hogy a jövőben egyre több utcai helyszínnel kell megbarátkoznunk, a hiperautók azonban nehezen tudják megmutatni a bennük rejlő potenciált egy derékszögű, lassú kanyarban. A tervezők ezt döntött kanyarok tömkelegével kompenzálnák – gondoljunk csak Indianapolisra –, ahol az autók a 90°-os hajlatokban akár 400 km/h-s sebességet is el tudnának érni. Így lehetne például összekötni Milánó belvárosát a monzai Királyi Parkkal.
A pályák részei lesznek az úgynevezett „fekete zónák”, ahol az „egyedül és segítség nélküli” irányítás – ahogyan az a szabályokban áll – valóban ezt fogja jelenteni, a pilóták ugyanis itt képteleken lesznek rádiókommunikációra csapataikkal, és a mesterséges intelligencia sem áll majd rendelkezésükre.
A bokszutcákból E-bokszutcák lesznek, ahol az autók újratölthetik akkumulátoraikat – a technológiát egyébként már manapság is tesztelik a közúti közlekedésben. A pilótáknak itt komoly stratégiára lesz szükség: ha lassabban hajtanak végig a bokszon, akkor hatékonyabb lesz a töltés, ha nem, akkor kevésbé – vajon melyik éri majd meg jobban a győzelem érdekében? A rajongói elköteleződést erősítendő, a MAT üvegfalú és üvegtetejű nézőtereket képzel el, akár néhány méterrel a pálya fölött.
Természetesen maguk a versenyzők sem maradhatnak ki a változásokból: a Forma-1-ben 2050 tájékán is fontos tényező lesz a tehetség és az elszántság, a humántechnológiai változások azonban komoly hatással lesznek rájuk. A nagyobb sebesség egyértelműen magasabb terheléssel jár, így a jövő versenyzőinek még a jelenleginél is fittebbnek kell lenniük. Overalljaik pedig inkább fognak hasonlítani a vadászpilóták ruhájához (ún. g-suit), mint a jelenleg használtakhoz, mely a végtagokra gyakorolt nyomás segítségével garantálja az agy mindig megfelelő vérellátását.
A fedélzeti mesterséges intelligencia a sisakban nyújt segítséget a pilótáknak – egyenes arányban az autóban ülő kognitív képességeivel. Tovább erősíti a rajongói bevonódást, hogy ennek köszönhetően első kézből kaphatnak információkat a pilóták érzéseiről: ha a MI azt érzékeli, hogy egy versenyző dühös, az autó áttetsző borítása vörös színűvé változik – sőt, minden érzéstípushoz egy-egy színárnyalat tartozik majd.
Az MTA elképzelése szerint a valóságos és virtuális versenyzés kéz a kézben jár majd 2050-ben. A jövő esport-pilótái szerves részét képezik majd a csapatoknak, a pálya tesztelésén, adatszolgáltatáson keresztül, kvázi felderítőként, hogy a legoptimálisabb teljesítményhez segítsék hozzá a versenyzőket.
