Szám szerint - A kvalifikáció világbajnokai

Ehhez minden verseny edzésidejét alapul vettem, és minden elért helyezést, nem csupán a pole-pozíciók számát. Nézzük csak például 1979-et, amikor is két rokonságban lévő francia, Laffite (Ligier) és Jabouille (Renault) egyaránt 4-szer értek el pole-pozíciót, de mégis Jones (Williams) lett az „edzésvilágbajnok”. A három edzéselsőséget elérő ausztrálnak ugyanis volt további 3 db második helyezése is, és kilencszer volt a top 6-ban. Képzeletbeli vb-pontokra számítva neki jött ki a legnagyobb számérték.

Egyáltalán nincs mit csodálkozni azon, hogy Ayrton Senna és Jim Clark ebben a tekintetben nagyobb magasságokba jutott, mint a hivatalos vb-címek esetében. Clark ill. Senna „saját időszakukban” egyértelműen uralták az időmérő edzéseket. Ezekben a nagyjából másfél perces „sprintekben” a mezőny tulajdonképpen csak a második rajtkockáért volt csatában. Elvileg Sennáék vesztették a legtöbbet a versenyek során, ahol már a műszaki hibának, balesetnek nagyobb esélye volt.

Rajtuk kívül, a maga idejében Chris Amon, Ronnie Peterson vagy René Arnoux igazi edzésmenőnek számított. Olyannak, aki az egy körön való kockáztatásnak a legfelsőbb régióiba képes volt eljutni. Természetesen a hosszú versenyen inkább az egyenletes teljesítmény nyomott a latban, és ebben mások bizonyultak jobbnak. Ezért sem lehetett sohasem világbajnok (számos egyéb tényező közrejátszása mellett) Amon, Arnoux vagy Peterson.

Viszont új neveket is látunk a „bajnokok” között. Itt van például a francia Patrick Tambay, aki 1983-ban a turbó Ferrarival legjobb volt az edzések során (de a hivatalos vb-n csak a 4. helyen zárt). De egy másik, egykori Ferrari pilóta is „hiába” dominált az időmérő edzéseken, Felipe Massa is lecsúszott a 2008-as bajnoki címről.

A legutóbbi, legfrissebb emlékünk az előző évből mutat példát jelképes edzésvilágbajnokra: Nico Rosberg 2014-ben uralta az edzéseket. A Mercedes németje 11 pole-pozíciót ért el és összesen 15-ször indult az első sorból, de a hivatalos világbajnokságon be kellett érnie a második helyezéssel, csapattársa Hamilton mögött.

„Edzésvilágbajnokok”