Detroitban már az 1920-as években autóversenyt rendeztek a salakos Michigan State Fairgrounds oválpályán, az első világbajnoki versenyt 1928-ban Ray Keech a Miller autóval aratta. A pályát 1957-ig használták.
Az autóverseny csak az 1980-as évek elején tért vissza Detroitba, amikor a városnak javítania kellett a róla kialakult véleményen. Az utcai verseny ötletét Bob McCabe vetette fel és a város elfogadt azt, hogy a csillogással teli Renaissance Center körüli utcákat használják fel. A tárgyalások Bernie Ecclestone-nal sikeresek voltak és a város 1982-ben 2.5 mérföld hosszú pályájára látogatott a Formula-1-es mezőny. A vonalvezetés érintette a Detroit folyót, a Renaissance Centert és a Cobo Arénát. Az első versenyt John Watson nyerte a McLarenben, de a legtöbb pilótának nem tetszett a pálya unalmassága, huplissága és nagyon csúszós felszíne miatt. A Formula-1 1988-ig Detroitban maradt, de amikor a szerződés hosszabbításáról tárgyaltak, a GISA közölte, az ideiglenes boxterület nem felel meg a követelményeknek. Miután nem sikerült megegyezésre jutni, a Formula-1 az arizonai Phoenix-be költözött.
Detroit a CART versenyekre kötött megállapodást és a versenynaptárban Miami helyét foglalhatta el.
A város az évek során felismerte, hogy ha a versenyt pénzügyileg is gyümölcsözővé szeretnék tenni, akkor a futamot a belvárosba kell vinni. 1992-ben már egy másik vonalvezetésű pályát használtak a CART versenyekhez és a korábbi, Formula-1-es pálya nem került hasznosításra.
