Szám szerint: Meghajtó motorok

1958-től minden évben külön világbajnokságot írnak ki a konstruktőröknek. Ilyenkor a csapat neve mellett rendszerint szerepeltetni kell a meghajtó motort is, úgy mint Brabham-Repco, Williams-Renault, vagy McLaren-Honda.

Ha pedig így van, akkor nekik is kijár a dicsőség. Motor nélkül nem mozog az autó.

Számoljuk most össze, 1958 óta milyen motorokkal, hány világbajnokságot nyertek a konstruktőrök!

MEGHAJTÓ MOTOROK VB CÍMEI:

Itt a Ferrarira hívnám fel a figyelmet, amely csak saját autójába szerelve tudott egyedül 16 világbajnokságot nyerni! A Honda erőforrása az évek múltával igénybe vehette a Williams majd a McLaren versenykocsikat is, összesen 6 vb-címéhez. Ugyanígy a Renault is, amelynek eredményeit a Williams és Red Bull autóiban összesen elért számok mutatják (a Renault motorja továbbá kétszer saját autójába szerelve is bajnok volt, 2005-ben és 2006-ban).

Most pedig nézzünk egy nagyobb intervallumot, amelyet már a legelső versenytől (1950) lehet vizsgálni. Ilyen szempont lehet például a dobogós helyezések száma. Itt természetesen azok a motorszállítók kerültek előnybe, amelyek többet is kiszolgáltak, elláttak a meghatározó csapatok közül.

A hetvenes évek elejétől a nyolcvanas évek közepéig a Ford-Cosworth látta el a mezőny 2/3 részét motorokkal. A Ferrari abszolút első helyét itt is főleg saját, gyári csapatával produkálta. (Más autóba szerelt Ferrari motorral szerzett dobogós helyek száma csupán 6!)

Manapság a Renault és a Mercedes gyára is több csapatot szolgál ki meghajtó motorral.

DOBOGÓS HELYEZÉSEK:

1950 és 1960 között az 500 mérföldes indianapolisi futam eredményét is hozzáadták a Forma-1 vb futamokhoz. De mivel az amerikai autók más szabályok szerint épültek, ezért én sosem számolom be az Indy500-at a F-1 statisztikáimba - hiszen csak torzító hatással járnának.